A fizika (G�r�g φυσικός (f�zik�sz): term�szetes �s φύσις (f�zisz): Term�szet) a legsz�lesebb �rtelemben vett term�szettudom�ny amelyb�l t�bb �g v�lt ki a tudom�ny fejl�d�se sor�n. A fizikusok az anyag tulajdons�gait �s k�lcs�nhat�sait tanulm�nyozz�k az elemi r�szecsk�k szintj�t�l a vil�gegyetem eg�sz�ig. A fizikai jelens�geket matematikai modelleken kereszt�l igyekeznek kvantitat�v m�don meg�rteni.

A fizika szoros kapcsolatban �ll a t�bbi term�szettudom�nnyal, kiv�ltk�ppen a k�mi�val a molekul�k tudom�ny�val. A k�mia a fizika sok ter�let�b�l mer�t, k�l�n�sk�ppen a kvantummechanik�b�l, termodinamik�b�l �s elektrom�gness�gb�l. A fizikusok �s k�mikusok k�z�tt sz�les az egyet�rt�s affel�l, hogy a fizika t�rv�nyei �rj�k le a legalapvet�bb szinten az �sszes k�miai k�lcs�nhat�st.

T�rt�netesen sok fizikus �gy tartja, hogy a fizika az egyetlen alapvet� term�szettudom�ny. �rvel�s�k a k�vetkez�: minden term�szettudom�ny – biol�gia, k�mia, geol�gia stb. – az anyaggal foglalkozik; minden anyag atomokb�l �ll; a fizika �rja le az atomok dinamik�j�t �s bels� szerkezet�t. Ennek a fizikacentrikus n�zetnek a kiterjeszt�se m�ly filoz�fiai k�vetkezm�nyekhez vezethet. P�ld�ul ha valaki elfogadja, hogy az emberi agy vez�rli az emberi viselked�st, �s ha elfogadja, hogy az agy atomokb�l �ll, amiknek a viselked�s�t a fizika teljes m�rt�kben le�rja, akkor �rthet� m�don megk�rd�jelezheti, vajon az embernek van-e szabad akarata amivel ir�ny�thatja tetteit. Mindenesetre a fizik�nak nem feladata filoz�fiai k�rd�sek megv�laszol�sa.

Az elm�leti fizikusok c�lja, hogy a lehet� legkevesebb t�rv�nnyel �rj�k le a vil�got, amik v�ges sz�m� alapvet� �sszetev� viselked�s�t szabj�k meg. Hogy a fizikai val�s�g reduk�lhat�-e ilyen m�don, az nem vil�gos; kider�lhet, hogy a vil�g v�gtelen fajt�j� r�szecsk�b�l �ll, v�gtelen sz�m� t�rv�nynek engedelmeskedve, avagy �ppen teljesen v�letlenszer�en viselkedik id�nk�nt. Mindenesetre a fizikusok rendk�v�l eredm�nyesek voltak id�ig ebben a redukci�s folyamatban a k�s�rleti fizikusoknak k�sz�nhet�en.

A fizik�t (mint minden term�szettudom�nyt) gyakran olyan kateg�ri�kra osztj�k, mint elm�leti fizika �s k�s�rleti fizika avagy alapkutat�s �s alkalmazott fizika. Az elm�leti fizikusok a term�szetre vonatkoz� alapvet� ismeretek ut�n kutatnak, felhaszn�lva a k�s�rleti fizikusok megfigyel�seit. A k�s�rleti fizikusok olyan k�s�rleteket v�geznek, amivel eld�nthetik, melyik elm�let a helyes. A k�s�rleti fizika gyakran felfedez olyan �j jelens�geket, amiknek egy�ltal�n nincs elm�lete, pl. az elektrom�gness�get, radioaktivit�st stb. �gy fedezt�k fel. Az alapkutat�s a term�szet alapvet� szerkezet�t kutatja, m�g az alkalmazott kutat�s a m�r megl�v� tud�st alkalmazza �sszetett rendszerekre, hogy a gyakorlati �letben �s a gazdas�gban is alkalmazni lehessen azt. Mind az alapkutat�snak, mind az alkalmazott kutat�snak van elm�leti �s k�s�rleti aspektusa. Egy p�ldak�nt megeml�thetj�k az alkalmazott fizika egyik k�l�n�sen term�keny ter�let�t, a szil�rdtestfizik�t, ami a kvantummechanika �s az elektrom�gness�g alapvet� t�rv�nyeit haszn�lja t�ridomot alkot� atomok viselked�s�nek vizsg�lat�ra.

Al�bb tal�lhat� egy �ttekint�s a fizika r�szter�leteir�l, fogalmair�l, r�vid t�rt�net�r�l.