A k�mia (a perzsa „کیمیا”, „Kimia” �s a g�r�g „χημεία”, „kh�meia” sz�b�l) vagy vegy�szet az anyagok min�s�gi v�ltoz�saival foglalkoz� term�szettudom�ny. A modern fizika eredm�nyeinek hat�s�ra azonban ez a defin�ci� csak �gy �llja meg a hely�t, ha mag�nak az anyagnak a fogalm�t terjesztj�k ki. A XX. sz�zad m�sodik fel�t�l m�r nem csak a korpuszkul�ris jelleg� entit�sokat tekintj�k anyagnak, hanem pl. a gravit�ci�s mez�t, a f�nyt is; ez -leegyszer�s�tve- abb�l k�vetkezik, hogy az energi�t az anyag egyik megjelen�si form�j�nak tartjuk, amit az E=mc² �sszef�gg�s fejez ki.

A k�mia napjainkban szorosan kapcsol�dik a t�bbi term�szettudom�nyhoz: a fizik�hoz, biol�gi�hoz, matematik�hoz, f�ldrajzhoz; eredm�nyei n�lk�l elk�pzelhetetlen a modern orvostudom�ny, �s a m�szaki tudom�nyok alaposabb ismeret�hez is elengedhetetlen. A sokir�ny� k�t�d�s interdiszciplin�ris tudom�nyok eg�sz sor�t eredm�nyezte (fizikai k�mia, biok�mia, stb.), melyeknek szint�n egyre n�vekv� jelent�s�g�k van. A k�mia alaptudom�ny, alkalmazott tudom�ny �s k�s�rleti tudom�ny egyben.