A techno zene egy elektronikus zenei alst�lus, nem egy gy�jt�fogalom az elektronikus zen�k �sszess�g�re.

Kialakul�s�nak id�pontja a '88-'89-re tehet�, helysz�ne f�k�pp Detroit volt, de mell�kesen egy-k�t eur�pai orsz�got is megeml�thet�nk, mint Hollandia vagy N�metorsz�g. Sok�ig csak elk�l�n�lt szubkult�r�kban volt jelen ez a m�faj, m�g a '90-es �vek k�zep�n m�r sz�lesebb k�rben is n�pszer�bb volt. Haz�nkban t�bbek k�z�tt Jutasi Tam�s �tt�r� munk�ss�ga miatt terjedt el sok m�s elektronikus t�nc zene �r�nyzat mellett.

A techno m�faj szinte teljes eg�sz�ben elektronikus hangszereket sz�laltat meg, szintetikus hangz�s jellemzi. Viszonylag gyors, 130-145 bpm temp�j� zene, mely �ltal�ban 4/4-es �temben halad. A techno nagyon szerte�gaz�, sok m�dosult st�lusjegyet hordozhat, �gyan�gy lehet "finomabb" hangz�s�, mint er�teljesebb, durv�bb.

Az elektonika fejl�d�s�vel, �s az elektronikus analog szintetiz�torok �s samplerek megjelen�s�vel az els� sikeres zenei st�lusok k�z�tt volt a Techno zenei st�lus is. Az egy�b tiszt�n elektronikus �ton el��ll�tott zen�k, ambient, drum and bass, goa, hardcore, house, .. m�r egy pontosabb st�lusbehat�roz�s �ltal lettek meghat�rozva, �s id�bben k�s�bb jelentek meg. Sokan „Techno”-r�l besz�lnek �s egy a „Techno zenei St�lus”-t�l elt�r� de elektronikus zenei kifejez�sre dologra gondolnak.

Jelent�sebb k�pvisel�i: DJ Misjah, Chris Liebing, Cari Lekebusch, Adam Beyer, Carl Cox, Chriss Liberator, Dave Clark, Ian Pooley, Laurent Garnier. A hazaiak k�z�tt meg kell eml�teni: DJ Budai-t, a Hyperspace sorozat szervez�it �s lemezlovasait (Hot X, Igor Do'urden, Jay Cortez) akik itthon jelent�sen hozz�j�rultak �s j�rulnak a m�faj n�pszer�s�t�s�hez.

Techno zenei st�lus

Az els� id�szakban �ltal�ban a Roland TB303/TR808 / TR909 dobhangmint�kb�l egyszer� 4/4-es l�bdobbal, �s az els� anal�g szintetiz�torokkal majd virtual analog hangszerekkel k�sz�tett�k a m�v�szek ilyen st�lus� zen�t. Manaps�g, m�r mind a hangszerek sz�lesebb k�re, mind sz�m�t�g�pes programok is az alkot�k seg�ts�g�re vannak. Ezut�bbi nagy seg�ts�g�re van a m�faj sok sz�n�s�g�nek form�l�s�ban, hiszen ezen programok, alapvet� zene-technikai ismeretek, valamint tehets�g birtok�ban, ak�r saj�t h�l�sz�b�j�ban b�rki tud egy-k�t h�t alatt sz�nvonalas techno zen�t k�sz�teni.

Haz�nkban egyrejobban elterjed� egyik techno m�faj a sokk�z�l a HARDTECHNO, ami N�metorsz�gban alakult ki �s ott Schranz-nak h�vj�k. Legfontosabb jellemz�i hogy sokkal gyorsabbak, mint a hagyom�nyos techno-k (>150bpm) �s a basszus rajtuk sokkal er�teljesebb �s "viharosabb" valamint sokkal energikusabb, p�rg�sebb. Dallamuk nincs sok, kiv�ve ha egy disco sl�gert dolgoznak fel (pl.Call on me,Flashdance). H�resebb el�ad�k:Dj Rush, Viper XXL, Sven Wittekind, Amok, Boris S., Weichentechnikk, Felix Kr�cher,...etc.

Hardtechn�t j�tsz� diszk�k Magyarorsz�gon

Haz�nkban hardtechno bulik – az NGOHT szervez�s�ben – �ltal�ban a KASHMIR CLUB-ban(m�r a K2-ben) szoktak lenni,ahol olyan n�pszer� hazai HARDTECHNO Dj-k l�pnek fel, mint KillSwitch, (r�gebben)Morison, Nilux, Reset, Andrew,OBI,...stb.

A Kashmir mellett 2007-t�l a szint�n budapesti COCON ad otthont ig�nyes HARDTECHNO rendezv�nyeknek az Illegal Records szervez�s�ben. A 12 �r�s megapartyk alkalm�val a k�lf�ldi el�ad�k mellett a magyarorsz�gi HARDTECHNO �j gener�ci�ja l�p fel, k�zt�k Chaos, Tilthammer, Versus, Terror, Andreas B, �s m�g sokan m�sok.

Kelet-Magyarorsz�gon a s�r�ndi M47 az egyetlen olyan klub, ahol csak techno-t (�s hardtechno-t) j�tszanak. A k�t rezidens Dj Zs�ros �s Dj Smith.

„Techno Scene” azaz a Techno kult�ra

A Techno zenei st�lus hallgat�inak n�veked�s�vel, Party-sorozatok, ruh�zati szok�sok, Clubbok, ujs�gok, .. keltek �letre, speci�lisan a rajong�k �rdekeire ir�ny�tva. Eg�sz �letkult�ra rejlik a jelens�g m�g�tt, ahol az egyes zenei al-st�lusok egy �j trend megjelen�s�t eredm�nyezhetik. A legnagyobb Techno zenei t�rsadalmi �let Eur�p�ban, azon bel�l N�metorsz�gban tal�lhat�, ahol a Techno zenei st�lus gy�kerezik. Furcsa ellentmond�s, hogy b�r a m�faj az U.S.A-ban sz�letett, m�gis ez a fajta zene csup�n az elm�lt �vekben tudott mag�nak nagyobb teret h�d�tani a tengerent�lon.