A house elektronikus zenei st�lusok gy�jt�neve. Kialakul�sa az 1980-as �vek k�zep�n kezd�d�tt Nagy-Britanni�ban �s az Egyes�lt �llamokban, Chicag�ban. F� jellemz�i k�zt a 4/4-es �tem (melyet legt�bbsz�r dobg�pek seg�ts�g�vel hoznak l�tre) �s bassline tal�lhat�. A bassline k�s�ret szerep�t t�lti be. A hangszereket elektronikus form�ban �ll�tj�k el�.

T�rt�nete

A diszk�,electro, funk, synthpop �s az R&B st�lus lesz�rmazottja. Tipikus hangszerei a szintetiz�tor, dobg�p, sequencer, sampler. Az els�, kifejezetten house zen�t j�tsz� klub Chichag�ban jelent meg Music Box n�ven. Nagy-Britanni�ban a m�faj fellend�l�se '88 nyar�n indult meg, ezt az esem�nyt az�ta a Szerelem Nyar�nak (Summer Of Love) titul�lj�k. Ez volt az els� olyan rendezv�ny amelyen e st�lusba tartoz� zen�k sz�laltak meg a nagy nyilv�noss�g el�tt.

K�s�bb ebb�l a m�fajb�l alakult ki a rave nev� st�lus.

R�viden a houser�l:

Ez az �j st�lus� zene valahol a pop, disco, techno k�z�tt lehet. Minden zene, amiben a kem�ny 4/4-es alap van �s nincs tele sz�veggel, azt r�gt�n housenak mondanak. A house a disco �s a techno egyik st�lusa, de t�bb m�faj� zen�ben van house st�lus. A technot �s a discot is sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel k�sz�tik, ez�rt hasonl�ak. Ebb�l ad�d�an a house is sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel k�sz�l� t�nczene.

A house zene kialakul�sa:

A house zene indul�sa egy el�g l�tv�nyos esem�nyhez k�thet�. 1985-ben a chicag�i Komishi parkban egy kos�rlabda-m�rk�z�s ut�n a megh�vott zenerajong�k egyszer�en el�gett�k az ut�lt, vagy megunt diszk�lemezeiket. A diszk�zene vil�got megh�d�t� �tja ezzel l�tv�nyosan v�get �rt. Chicag�ban �s New Yorkban m�k�d�tt k�t olyan klub (Chicago Warehouse, New York Paradise Garage) amely �tt�rte az addigi faji �s szexu�lis, begyepesedett korl�tokat. Ez a zene mindenkit egyform�n vonzott.

A Chicago Warehouseban egy Frankie Knuckles nev�, legend�s h�r� lemezlovas egy szem�lyben t�rt�nelmet teremtett az�ltal, hogy korai elektronikus zen�ket, new wave muzsik�kat, disco-t �s soult is a reperto�rj�ban tartott eg�sz �jszaka �t�vel� szettjeiben. Ekkor j�tt l�tre, s innen ered a house zene. A New York Paradise Garageban egy bizonyos Larry Levan, illetve a k�z�ns�ge szint�gy eklektikus, �m egy fokkal lassabb, nyugodtabb hangz�st favoriz�lt. Innen ered a garage zene. Ez a k�t klub volt az a hely, ahol nem csak a feket�k, vagy csak feh�rek, csak heteroszexu�lisok vagy csak homoszexu�lisok sz�rakozhattak.

Nem sokkal k�s�bb a rave parties-acid house Nagy-Britanni�ban jelent meg. A house az egyik legk�nnyedebb t�ncos technost�lusnak sz�m�t (a m�vek k�zepes temp�j�ak – 120–130 bpm), mely n�mely el�ad� eset�ben k�zel �ll a hip-hophoz, vagy napjaink diszk�zen�j�nek az angolsz�szok �ltal dance-floornak nevezett ir�ny�hoz. Eleinte a house zene a melegek k�r�ben volt igen n�pszer�. 1986 k�r�l kezdett nagyobb n�pszer�s�gnek �rvendeni, b�r Chicag�ban m�g mindig ink�bb a feket�k zen�je maradt. Nem csak az amerikai zene alapozta meg a house zene ir�nyvonalait. Az eur�pai zen�k, mint p�ld�ul a Depeche Mode elektronikus popzen�je, vagy a Soft Cell �s a legink�bb a diszk�hangz�sra �p�l� Giorgio Moroder, Klein and MBO �s sz�mos olasz csapat is nagyon n�pszer� volt mind New Yorkban, mind Chicag�ban.

A house zene v�llfajai:

A house zene els� v�lfaja az acid house volt, amely el�sz�r 1988-ban Angli�ba t�rt be �s v�lt a fiatalok kult�r�j�t meghat�roz� zen�v�. 1989 nyar�ra az acid house megmozdul�sokat felv�ltott�k a nagy rave fesztiv�lok. Ma m�r ink�bb a psziched�likus t�rt�nelemhez tartoz� acid house er�sen kiemeli a hangszersz�lamok k�gy�vonalait, vid�m vok�ljaival �s soul & western st�lus� „pian�ival” a happy house, a dobg�pek ny�jtotta lehet�s�geket valamivel jobban kiakn�z� �s samplingelt ritmusokat is felhaszn�l� breakbeat, vagy a legrafin�ltabb, meglepet�sekkel �s v�ratlan zenei k�pzett�rs�t�sokkal teli progressive st�lus, amely f�leg az �llamok nyugati partj�nak underground zen�szei k�r�ben n�pszer�. A house v�gletekig leegyszer�s�tett, amerikai v�ltozata, melyet garage-nak h�vnak, olyan k�sz, egym�shoz a megt�veszt�sig hasonl� ritmikai �s hangz�sbeli alapokat hoz l�tre, melyekre a DJ-nek kell �l�ben r�kevernie a val�di zenei tartalmat.

A house jellemz�se, jelent�se:

Ma m�r a house-t nem csak nagy fesztiv�lokon j�tssz�k, hanem minden p�ntek �s szombat este a diszk�kban is. A l�ktet� zene �s a vill�dz� f�nyek mellett viszont nem az a l�nyeg, hogy lelki partnerre tal�ljunk egy �ra alatt, hanem, hogy a nek�nk legjobban tetsz� l�nnyal, fi�val megismerkedj�nk, �s lehet�leg min�l hamarabb �sszemelegedj�nk. Ez�rt fontos a min�l divatosabb, megh�kkent�bb, szexisebb �s v�ltozatosabb megjelen�s. A sz�veg �ltal�ban csak n�h�ny lakonikus var�zsmondatra szor�tkozik, ilyenekre, mint: que divina, vagy don’t give up the fight, melyek els�sorban a tudatalattit veszik c�lba, �s fogva is tartj�k a m� id�tartama alatt.

A house zen�t kedvel�k megjelen�s�nek, divatj�nak Magyarorsz�gon egy saj�tos v�ltozata alakult ki, amelyet sehol m�shol a vil�gon, houseos �sszej�veteleken nem lehet megtal�lni. N�lunk furcsa egyvelege tal�lhat� meg a divatot azonnal k�vet� �s a divatra egy�ltal�n nem ad�, de az �lt�zk�d�sre m�gis nagyon odafigyel� fiataloknak.