Forr�s: doksi.hu

Bakos Andr�s - A sikeres tanul�s titkai, 1. r�sz

Bevezet�s
Napjainkban egyre t�bb tanul�s-m�dszertannal foglalkoz� irodalom jelenik meg, amelyek egyre ink�bb az a n�zetet hirdetik, hogy a tanul�s is tanulhat�, tan�that�. A tanul�s-m�dszertan tudom�ny�ga eredetileg az olvas�si �s �r�si neh�zs�gekkel k�szk�d� gyerekekkel foglalkozott, m�ra azonban t�ln�tt keretein, s azokat a di�kokat is seg�ti, akik pszichol�giai �rtelemben teljesen eg�szs�gesek, mind�ssze jobban �s hat�konyabban szeretn�nek tanulni.

Ezzel az �r�ssal is pontosan az a c�lunk, hogy a hagyom�nyokkal szak�tva, sz�mos �ltal�nos n�zetet megc�folva, a c�lir�nyos tanul�s m�dszereit bemutassuk. [1]

A tant�rgy defini�l�sa
A tant�rgy defini�l�sa nem jelent m�st, mint hogy azonos�tjuk az adott tant�rgyat, megismerve annak k�vetelm�nyrendszer�t �s jelleg�t. Sokan elk�vetik azt a hib�t, hogy a tanul�st az utols� napokban, hetekben akarj�k elkezdeni, mindenf�le el�zetes ismeretek n�lk�l. N�ha m�g az is el�fordul, hogy valaki egy h�ttel a vizsga el�tt tudja meg az adott tant�rgy nev�t! Ismert, hogy a sikeres tanul�s kulcsa a megfelel� hozz��ll�s, teh�t els�k�nt meg kell ismern�nk az adott tant�rgyat. Az el�ad�sokb�l megtudhatjuk, hogy milyen k�nyvekb�l mit, azaz milyen anyagr�szeket �s mennyit kell tanulnunk, illetve milyen jelleg� t�rgyat kell elsaj�t�tanunk. A hogyan vizsg�latakor pedig �rdemes a tant�rgyakat az alkalmazott tanul�si m�dszer szempontj�b�l csoportos�tani, a k�vetkez�k�ppen:

1. elm�leti tant�rgyak
2. gyakorlati tant�rgyak

Az els� csoportba azok a tant�rgyak tartoznak (pl. r�mai jog, marketing, stb.) amelyekhez nem, vagy csak keveset kell �rnunk. Egy j� jegyzettel, megfelel� koncentr�ci�val �s persze j� mem�ri�val a t�rgy korrekt�l megtanulhat�. A gyakorlati t�rgyakn�l (pl. statisztika, g�pj�rm�-szerkezettan, stb.) a tanul�s els�sorban feladatok megold�sra koncentr�l�dik. Az �r�s, azaz a feladatok megold�sa miatt a gyakorlati t�rgyak elsaj�t�t�sa �ltal�ban sokkal t�bb id�be ker�l. Tov�bb�, minden gyakorlati t�rgy �ltal�ban elm�leti is, hiszen sz�ks�g�nk lesz elm�leti alapra ahhoz, hogy a feladatokat eredm�nyesen tudjuk megoldani. Ez�rt a gyakorlati t�rgyakn�l m�g sokkal jobban aj�nlott az el�ad�sokon, s f�leg a gyakorlatokon val� r�szv�tel, hiszen az el�zetes ismeretanyag megszerz�s�vel k�nyelmesebb� tehetj�k az otthoni tanul�st is.

A tant�rgyhoz kapcsol�d�an hat�rozzuk meg az eszk�z- �s c�lrendszer�nket is [2]. N�h�ny el�ad�s ut�n m�r fel tudjuk m�rni, hogy mib�l tanuljunk, azaz ha nem j� az adott t�rgy jegyzete, beszerezhet�nk egy m�sikat, vagy ha nem �rtj�k mag�t a t�rgyat, j�rhatunk konzult�ci�ra is. Ez egyben jelzi a tan�rnak, hogy �rdekl�d�nk t�rgya ir�nt, s az el�zetes j� kapcsolat kialak�t�sa kimondva-kimondatlanul pontszerz� lehet, k�l�n�sen sz�beli vizsg�kon.

Pedag�gusk�r�kben elterjedt az a n�zet, hogy mindig az "�t�sre" kell tanulnunk, azaz a 90-100%-os eredm�nyt kell megc�loznunk. Ha ismerj�k az adott tant�rgyat, valamint saj�t k�pess�geinket, fel tudjuk m�rni, hogy abb�l legfeljebb milyen eredm�nyre sz�m�thatunk (a minim�lis eredm�ny term�szetesen mindig az el�gtelen, k�l�nben elveszne a tanul�sra val� motiv�ci�).

Az el�gs�ges eredm�nyre val� tanul�s okai t�bbf�l�k lehetnek:

1. a tant�rgy �s/vagy a vizsga neh�zs�ge
2. az �rdekl�d�s hi�nya
3. az id� hi�nya
4. t�bbsz�ri buk�s, sokadszori pr�b�lkoz�s

Ezen okok k�z�l b�rmelyik vezethet ahhoz, hogy �gy d�nt�nk, minden�ron �t akarunk menni a vizsg�n. Ebben az esetben c�lszer� lehet �n. "vizsga�z�" tud�st magunkra szedn�nk, ami azt jelenti, hogy els�sorban vizsga vagy vizsgajelleg� feladatsorokra koncentr�lva pr�b�ljuk az adott t�rgyat elsaj�t�tani. A r�gebbi vizsgasorok ismerete - amennyiben a vizsgaszab�lyzat ezt lehet�v� teszi - megk�nny�thetik munk�nkat, felk�sz�tve minket a v�rhat� megpr�b�ltat�sokra.

Az iskol�ban val� tanul�s
A sikeres tanul�s kulcsa a megfelel� hozz��ll�s, �ppen ez�rt a tanul�s �rdemi r�sze az iskolai tanul�ssal kezd�dik. Egyetemeken, f�iskol�kon nem gy�zik el�gszer hangs�lyozni a folyamatos tanul�s fontoss�g�t, ami nem felt�tlen�l az el�ad�sokra val� bej�r�st jelenti. Ha nincsen katal�gus az adott szemin�riumon, lehet�s�g�nk van magunk eld�nteni az el�ad� k�pess�gei, illetve az adott t�rgy neh�zs�g�nek f�ggv�ny�ben, hogy akarunk, vagy nem akarunk az adott t�rgy el�ad�sain r�szt venni.

A j� el�ad� t�bbek k�z�tt a k�vetkez�kr�l ismerszik meg:

1. K�pes bevonni a di�kokat az el�ad�s vagy gyakorlat menet�be, �gy fel tudja kelteni az �rdekl�d�st saj�t tant�rgya ir�nt
2. K�pes magyar�zni, vil�gos, egy�rtelm� �rtelmez�st adni saj�t t�rgy�ra, helyet hagyva ugyanakkor az esetleges vit�knak is
3. K�pes m�s tant�rgyakkal, tudom�ny�gakkal val� �sszef�gg�sek meg�llap�t�s�ra [3]

Az �r�kon az akt�v r�szv�tel, k�rd�sek felvet�se, vit�k lefolytat�sa a tanul�s egyik legjobb form�ja. A 15-30 f� r�szv�tel�vel megtartott gyakorlatokon, szemin�riumon erre val�ban van is lehet�s�g, �s a j� el�ad�nak ezt ki is kell haszn�lnia. Ezzel szemben az el�ad�sok gyakran 150-200, vagy m�g enn�l is t�bb tanul� r�szv�tel�vel zajlanak. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az akt�v r�szv�tel nehezen megval�s�that�, m�gis azt lehet mondani, hogy a jegyzetel�s, s az �r�n val� akt�v figyel�s aranyszab�lynak tekinthet�. A passz�v r�szv�tel a legt�bb esetben rosszabb, mintha egy�ltal�n be sem ment�nk volna az el�ad�sra, gyakorlatra. Egy ilyen el�ad�s ut�n val�sz�n�leg f�radtan �s idegesen fogunk az �r�r�l kij�nni, ami miatt meglesznek a passz�v r�szv�tel k�vetkezm�nyei:

1. Nem fogunk a t�rggyal foglalkozni, hiszen az el�ad�son ezt m�r �gyis "megtett�k"
2. Elvesz�tj�k az �rdekl�d�s�nket a t�rgy ir�nt
3. Ha a t�rgy egym�sra �p�l� el�ad�sokb�l �ll, akkor a k�vetkez� el�ad�st sem fogjuk �rteni

Az el�bbi h�rom pont a sikertelen vizsg�hoz vezet�, biztos �t. Ha tiszt�n elm�leti t�rgyakkal van dolgunk, akkor lehets�ges, hogy egy t�m�r, 20-30 oldalas jegyzet sokkal nagyobb seg�ts�g a tanul�sban, mint az el�ad�sokon val� r�szv�tel. A tant�rgy iskol�ban val� tanul�s�hoz teh�t a k�vetkez� ir�nyelveket kell betartanunk [4]:

1. Szerezz�nk tudom�st az adott tant�rgy k�vetelm�nyrendszer�r�l!
2. Vegy�nk r�szt azokon az el�ad�sokon, amelyek sz�munkra �rdekesek �s/vagy sz�ks�gesek!
3. K�sz�ts�nk j�l �ttekinthet� jegyzetet!
4. Szerezz�k be az �sszes elm�leti- �s gyakorlati feladatlapot, megold�ssal egy�tt!
5. Ha sz�ks�ges, j�rjunk az adott t�rgy egy�ni, vagy csoportos konzult�ci�j�ra, azaz korrepet�l�sra.

Ha a fenti j� tan�csokat betartjuk, felk�sz�ltebben �s magabiztosabban v�ghatunk neki az otthoni munk�nak.

Az otthoni tanul�s
Az otthoni tanul�s, vagyis a tanul�s �rdemi r�sz�nek megkezd�se el�tt el�sz�r is vegy�k figyelembe A tant�rgy defini�l�sa c. pontban le�rtakat. Ennek alapj�n m�r tudunk k�sz�teni egy �n. tanul�si tervet, amelyben a k�vetkez�ket hat�rozzuk meg:

1. Mennyi id� alatt tudjuk megtanulni?
2. Milyen bont�sban tanuljuk meg az anyagot?

A tanul�si tervhez el�g lehet ak�r egy darab pap�r is, valamint 5 perc, hiszen a tanul�s sor�n legnagyobb ellenfel�nk az id�.

Bakos Andr�s - A sikeres tanul�s titkai, 2. r�sz

Az otthoni tanul�s, folytat�s
A sikeres tanul�shoz elengedhetetlen a megfelel� k�rnyezet megteremt�se. A szoba h�m�rs�klete ink�bb legyen kicsit h�v�sebb, mint t�lf�t�tt, hiszen a t�l meleg szoba el�lmos�t, zavar a koncentr�l�sban.

Haszn�ljuk ki az otthon ny�jtotta el�ny�ket, �s teremts�nk magunknak k�nyelmes k�rnyezetet. A tanul�s hely�t mi v�laszthatjuk meg, de fogadjunk meg egy-k�t j� tan�csot. Ha csak olvasnunk kell az adott tant�rgyhoz, akkor ezt tehetj�k ak�r az �gyban �lve is, lehet�leg egyenes h�ttal, hogy a derekunk �s a gerinc�nk ne f�jduljon meg. [5] Az �r�shoz mindenk�ppen haszn�ljunk egy olyan �r�asztalt, ahol min�l nagyobb hely �ll rendelkez�s�nkre. Tanul�s k�zben tartsunk rendet magunk k�r�l - rendezett k�rnyezetben k�nnyebb az odafigyel�s is. A TV illetve a r�di� m�k�dtet�se tanul�s k�zben nem aj�nlott! Ha nem b�rjuk a csendet, hallgassunk olyan halk zen�t, ami nem vonja el a figyelmet. A "rap" zene teh�t tipikusan rossz v�laszt�s, hiszen a besz�dre akaratlanul is felfigyel�nk, m�g a komolyzene �s a "g�pzene" ide�lisnak t�nik.

�ltal�nos az a n�zet, hogy tanul�s k�zben 40-45 percenk�nt c�lszer� sz�netet tartani, m�gsem aj�nlhat� az ehhez val� merev ragaszkod�s, hiszen a feladat megold�s�nak menet�t, vagy egy t�tel bizony�t�s�nak meg�rt�s�t "megakasztani" �rtelmetlen. Jobb, ha ink�bb anyagr�szenk�nt, feladatonk�nt tartunk sz�netet. Az otthoni tanul�sra ugyan�gy �rv�nyes az aranyszab�ly: csak addig v�gezz�k, am�g akt�van tudunk az anyagra figyelni, s teljes koncentr�ci�val tudjuk azt elsaj�t�tani! Tanul�si terv�nket is ennek figyelembe v�tel�vel �ll�tsuk �ssze. [4]

Ha �gy �rezz�k, hogy a f�raszt� tanul�s miatt nincs m�r t�bb energi�nk �s semmi haszna nincs m�r az id�r�ford�t�snak, akkor tartsunk sz�netet, �s v�gezz�nk olyan tev�kenys�get, ami fizikai terhel�ssel j�r, szellemileg viszont nem meger�ltet�. A sport (�sz�s, s�ta) vagy n�mi kap�l�s a vetem�nyes kertben seg�t kikapcsol�dni, s egy �ra m�lva sohasem l�tott hat�konys�ggal t�rthet�nk utat a tud�s rengeteg�ben.

A tanul�si peri�dus hossza sz�kebb �rtelemben, azaz egy napra vet�tve jobb ha "mind�ssze" p�r �ra. Egy m�sik elterjedt n�zet szerint a vizsgaid�szakban 8-12 �r�kat kell naponta tanulni! A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ennyi id�t nem lehet az anyagra val� akt�v figyel�ssel, t�nyleges koncentr�l�ssal t�lteni. Tov�bb� ezt a m�dszert azok szokt�k alkalmazni, akik t�l k�s�n - ez lehet p�r nap, de ak�r p�r �ra is, a t�rgy jelleg�t�l f�gg�en -, a vizsga el�tt kezdik a tanul�st. Nem lehet el�gszer hangs�lyozni, hogy az �v k�zbeni tanul�ssal az otthoni munkasz�ks�glet jelent�sen ler�vid�thet�, mert bizonyos anyagr�szek m�r nem fognak ismeretlenk�nt hatni, amikor kez�nkbe vessz�k az adott jegyzetet vagy a k�nyvet.

A jegyzetel�ssel kapcsolatos k�rd�sekr�l az�rt itt sz�lunk, mert nem csak a saj�t jegyzet�nkb�l lehet tanulni, valamint az esetleges "plusz" m�veleteinket (pl. jegyzet letiszt�z�sa, �j jegyzet k�sz�t�se stb.) az otthoni felk�sz�l�s keretein bel�l kell elv�gezni! Itt is - mint minden esetben - az id�-haszon elv�t tartsuk szem el�tt, teh�t csak arra a m�veletre ford�tsunk id�t, amely meg�t�l�s�nk szerint meg�ri. Ha m�s jegyzet�t haszn�ljuk, ne feledj�k, hogy a k�z�r�ssal is lehetnek probl�m�ink. C�lszer� teh�t ezt sz�m�t�g�ppel letiszt�zni, vagy eleve ezt a form�t v�lasztani. A l�nyeg, hogy k�sz�ts�nk, vagy v�lasszunk olyan jegyzetet, amib�l meg�t�l�s�nk szerint j�l fel tudunk k�sz�lni.

A j� jegyzet:

1. t�m�r, vil�gos �s �ttekinthet�
2. kev�s foly��r�st tartalmaz
3. kiemelve tartalmazza a fontosabb inform�ci�kat, k�pleteket, stb.

A jegyzetet k�sz�thetj�k f�zetbe is, de haszn�lhatunk �n�ll� lapokat is, viszont ezeket a v�g�n t�zz�k �ssze, hogy egyben legyenek. A fontosabb inform�ci�kat ink�bb sz�nes tollal, mintsem sz�vegkiemel�vel jel�lj�k, ez ut�bbi ugyanis �t�t, �s el�ztathatja a pap�rt. A jegyzetet tollal aj�nlatos �rni, de ha a tank�nyvbe �runk kieg�sz�t�seket, megjegyz�seket, akkor jobb, ha ceruz�t haszn�lunk. Mindenk�ppen j�l kezelhet� �r�eszk�z�ket v�lasszunk, teh�t olyan tollat, ami nem folyik, vagy olyan rad�rt, ami m�gumib�l k�sz�lt, ez ugyanis nem szaggatja a pap�rt. Ha m�s sz�m�ra is k�sz�t�nk jegyzetet, az indig� haszn�lata probl�m�s, nem aj�nlott, de a f�nym�sol�s - b�r k�lts�gesebb - hosszabb t�von jobban meg�ri. [5]

A jegyzetek "�jrafelhaszn�l�sa" - azaz �j jegyzet �r�sa a pap�r h�toldal�ra - kedvelt m�dszer, de m�gsem javallott. A legjobb, ha minden jegyzet�nket eltessz�k, egyr�szt a r��p�l� t�rgyak miatt, m�sr�szt az als�bb �vfolyamosoknak is sz�ks�g�k lehet m�g egy j� jegyzetre. Az elektronikus form�j� jegyzeteket f�l�venk�nti-�venk�nti bont�sban sz�m�t�g�p�nk�n, k�l�n k�nyvt�rban �s alk�nyvt�rakban tartsuk nyilv�n - id�nk�nt pedig CD-re ments�nk biztons�gi m�solatot!

A jegyzet�nk ne legyen t�ls�gosan hossz�. Ha sz�beli vizsg�ra tanulunk, minden t�telnek bele kell f�rnie 2-3 oldalba, de optim�lis esetben minden t�tel 1 oldalon szerepel. Ezekben ugyanis nem �rjuk le az egyes fogalmak tartalm�t, hanem �n. kulcsszavakat haszn�lunk, �gy ha valamit nem tudunk, a tank�nyvb�l visszakereshet� a teljes anyag.

A kulcsszavak haszn�lat�nak el�nyei:

1. a feljegyz�s elk�sz�t�se sokkal kevesebb id�be ker�l
2. jobban �ttekinthet� a jegyzet; nincs foly�sz�veg
3. j� alkalom tud�sunk felm�r�s�re, tesztel�s�re

A vizsga el�tti tanul�s
Az id� el�rehaladt�val �ltal�ban n�ni szokott az egyre k�zeled� megm�rettet�s okozta fesz�lts�g, ami ronthatja otthoni munk�nk sz�nvonal�t. Tanul�si peri�dusunk hossza t�gabb �rtelemben v�ve ne legyen egy h�napn�l t�bb. A legt�bb tant�rgyra �v k�zbeni tanul�ssal, s 2-3 h�t intenz�v otthoni munk�val fel lehet k�sz�lni. Aki t�bb h�napig akar intenz�ven tanulni, az azt kock�ztatja, hogy mire az anyag v�g�re �r, elfelejti az el�z� r�szeket. Ez�rt, az anyagot egyszer kell megtanulni, �s egyszer kell ism�telni. P�ld�ul sz�ks�gtelen h�romszor elej�t�l a v�g�ig megoldani a p�ldat�rat. Miut�n egyszer megoldottuk, koncentr�ljunk a feladat probl�m�s r�szeire, s pr�b�ljuk meg�rteni. Mindenk�ppen legy�nk tudat�ban, hogy mely anyagr�szek, feladatt�pusok az er�ss�geink �s a gyeng�ink. Koncentr�ljunk az ut�bbira, illetve az el�zetes inform�ci�k alapj�n vegy�k figyelembe, hogy melyik feladat mennyi pontot �r. Ide�lis esetben azokban a feladatokban, anyagr�szekben vagyunk els�sorban j�k amelyek:

1. sok pontot �rnek �s/vagy
2. nagy val�sz�n�s�ggel szerepelni fognak a vizsgafeladatok k�z�tt

Vegy�k ugyanakkor figyelembe, hogy milyen t�pus� feladatok v�rhat�k. P�ld�ul igaz-hamis tesztre, vagy egyszer� feleletv�laszt�sos tesztre term�szetesen m�sf�le m�don �s intenzit�ssal kell k�sz�lni, mint a fogalommagyar�zatra. Az itt le�rtak l�nyeg�ben megegyeznek az A tant�rgy defini�l�sa c. pontban a "vizsga�z�" tud�sr�l le�rtakkal, de ne felejts�k el, hogy ebben az esetben tud�sunk vizsg�ra val� csiszol�s�t t�bb hetes kem�ny munka el�zte meg, �gy a jeles eredm�ny sem lehetetlen. A felk�sz�l�s utols� szakasza teh�t tud�sunk finom�t�s�r�l, felm�r�s�r�l sz�l. Ha tud�sunk tesztel�se sikeres eredm�nnyel j�r, nagyobb �nbizalommal v�ghatunk neki a vizsg�nak. Sok szerencs�t hozz�!

Tov�bbi seg�dletek:
�[1] A tanul�sm�dszertan program
http://www.tmt-tanulas.com

[2] Hogyan tanuljunk? Hasznos tan�csok kezd�knek
http://www.geo.info.hu

[3] K�patakin� M�sz�ros M�rta: A tanul�s tan�t�sa
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=ember&kod=2053

[4] Hogyan tanuljunk
http://www.szofi.hu

[5] Mayer J�zsef: �n �s a tank�nyv
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ofa-Mayer-en