�Az asztrol�gia sz� a latin �s g�r�g astrologia sz�b�l ered. Az astron (csillag) �s a logos (besz�d) szavak �sszet�tele. A hagyom�nyos sz�t�ri �rtelmez�s szerint az asztrol�gia jelent�se " olyan tudom�ny, amely megj�solja a j�v�t, �s megmutatja,hogy az �gitestek milyen hat�ssal vannak az emberek sors�ra. Eredetileg �gy tekintenek r�, mint az asztron�mia gyakorlati alkalmaz�s�ra az ember �let�ben". Az eff�le sz�t�ri meghat�roz�sok nem alkalmasak arra, hogy a sz� komplex magyar�zat�t adj�k. P�r ezer �vvel ezel�tt az a megfogalmaz�s, mely szerint az asztrol�gia csup�n j�vend�mond�s, meg�llta volna a hely�t, de ma m�r ez a terminus nemigen haszn�lhat�. Napjainkban ink�bb az a meghat�roz�s helyt�ll�, hogy az asztrol�gia egy komoly tudom�ny, mely nem annyira az esem�nyek bek�vetkezt�nek val�sz�n�s�g�t, hanem az emberi viselked�s ind�t�kait vizsg�lja. E szerint az �j �rtelmez�s szerint Dane Rudhyarral �lve "humanista asztrol�gi�nak" is nevezhetj�k. A j�vend�l�s k�zpont� forma komoly szinten a mund�n asztrol�gi�ban, p�nz�gyi ter�leteken, �s sz�rakoztat� c�llal az �js�gok napjegy szerinti horoszk�pjaiban haszn�latos. Az esem�nyek megj�vend�l�se helyett az ember viselked�s�nek v�ltoz�s�ra vonatkoz� j�slatok a fontosak. Az �vsz�zadok sor�n �s ma is az asztrol�gi�t nagyon sokf�lek�ppen gyakorolt�k �s gyakorolj�k. Eleinte minden nagyon egyszer� volt, azt �ll�tott�k, hogy az emberre csak a Nap �s a Hold gyakorol hat�st. K�s�bb ez kieg�sz�lt a plan�t�kkal, a zodi�kus jegyekkel, a f�nyes csillagokkal, az aszteroidokkal �s sz�mos m�s asztron�miai t�nyez�vel, melyeket egy�ttesen kozmikus hat�snak nevezhet�nk. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy az asztrol�gia egy olyan tudom�ny, amely azt vizsg�lja, milyen hat�st gyakorolnak e kozmikus t�nyez�k az ember magatart�s�ra, viselked�s�re.


ASZTROL�GIAI FILOZ�FIA

Az asztrol�gia a plan�t�k emberekre gyakorolt hat�s�t vizsg�l� tudom�ny. Az ember sz�m�ra az egyik legjobb m�dszer, hogy megtanulja, ki �, honnan j�tt �s hov� tart. Az asztrol�gia felt�rja a jellemet, �s a jellem azonos a sorssal. Ha az ember megv�ltoztatja jellem�t, ezzel megv�ltoztatja a sors�t is. Az asztrol�gia f�leg az eg�szs�get, betegs�get, jellemanal�zist, gyermek horoszk�pokat, �s emberi kapcsolatokat vizsg�lja.

Az asztrol�gia csak tendenci�kat jelez. Az ember akarat�val ir�ny�thatja sors�t, �s ha azt d�nti el, hogy halad az �let �rj�val, akkor a sz�let�si horoszk�pban jel�lt tendenci�k �rv�nyes�lnek. A szabad akarat gyakorl�sa teljes m�rt�kben az egy�nt�l f�gg. A b�lcs ember k�pes ir�ny�tani csillagait. A balg�t azok ir�ny�tj�k. Az asztrol�gia el�rejelz�seket ad, �s �gy az ember k�nnyebben felk�sz�lhet, hogy tudjon megfelelni az �letben ad�d� feladatoknak.

Fontos szem el�tt tartani, hogy az �gynevezett j� �s rossz konfigur�ci�k nem a v�letlen, vagy szerencse folyt�n ad�dnak, hanem m�ltbeli cselekedeteink eredm�nyei - a horoszk�p megmutatja, mit tanultunk elm�lt �let�nkben, �s �gy mire vagyunk hivatottak most. Ami ebb�l az �let�nkb�l hi�nyzik, az �gy szerezhet� meg, hogy mindig elv�gezz�k az aktu�lis, vagy ad�d� feladatokat. A csillagok csak utat mutatnak, �s nem k�nyszer�tenek. Ahogy Geothe , a nagy misztikus mondta, Ha az ember k�pes az �nuralomra, akkor k�pes arra is, hogy megszabad�tsa mag�t a korl�tokt�l.

Az okozat t�rv�nye (amint vetsz, �gy aratsz) harm�ni�ban �ll a plan�t�kkal. A l�lek akkor sz�letik le a fizikai vil�gba, amikor a t�rv�ny �s a plan�t�k egym�ssal harm�ni�ban vannak. Az eg� sz�let�s�nek idej�t a sors ura oly pontosan szabja meg, hogy a horoszk�p - mely a sors �r�ja - sz�mon tartja azokat az ad�ss�gokat, amelyet az eg� el�z� �leteiben gy�jt�tt �ssze, �s sz�mon tartja azt az id�t is, mikor ezeket az ad�ss�gokat meg kell fizetni, mikor az elvetett magokat le kell aratni. A v�gzet t�rv�nye azonban nem egy vak t�rv�ny, mert az akarater� fok�nak megfelel�en az eg� , bizonyos fokig m�dos�thatja ezt a t�rv�nyt.


AZ ASZTROL�GIA EREDETE �S FEJL�D�S�NAK FONTOS SZAKASZAI

Julia Parker szerint j�gkorszakbeli csontokon tal�lhat� jelz�sek /v�setek/ azt mutatj�k, hogy az emberek mintegy harmincezer �vvel ezel�tt is ismert�k a holdciklusokat.


HOLDCIKLUSOK A PALEOLIT KORABELI FELJEGYZ�SEK SZERINT

Donald Papon a Lure of the Heavens c�m� m�v�ben a k�vetkez�ket �rta: Kb. 25 .000 �vvel ezel�tt az ember megfigyelte �s lejegyezte a Hold ciklusait. Alexander Marschack a Tudom�ny c�m� foly�irat 1964 november 6.-i sz�m�ban azt �rja, hogy a paleolit korban r�nszarvas csontokon tal�lt v�setek azt bizony�tj�k, hogy az emberek �szlelt�k a lun�ris v�ltoz�sokat.


ASZTROL�GIA MEZOPOT�MI�BAN: I .E . 4000

Az asztrol�gia Mezopot�mi�b�l ered. Ez a Tigris �s az Eufr�tesz foly�k k�z� es� s�ks�g volt /jelenleg Irak/.


A L�PCS�S PIRAMIS-TEMPLOM: AZ ELS� ASZTROL�GIAI MEGFIGYEL�HELYEK

Sandra Shulman Asztrol�giai enciklop�di�j�ban �sszefoglalja mindazt, amit az asztrol�gia t�rt�net�vel foglalkoz� kutat�k mindeddig felt�rtak, ... a sum�r civiliz�ci� volt az els�, amely kit�r�lhetetlen nyomokat hagyott Mezopot�mi�n. A sum�rok kb. i.e. 4000-ben telepedtek le ezen a helyen. V�rosaik k�l�nlegess�ge k�z� tartozott a l�pcs�s piramis templom. Lapos cs�cs�t a papok az �jszakai �gbolt megfigyel�s�re haszn�lt�k. A Sum�rok �ltal h�trahagyott �k�r�sos t�bl�kon asztrol�giai ismereteik gazdag t�rh�za olvashat�.


AZ AKK�DOK I .E . 2350-BEN FELJEGYZIK A LUN�RIS FOGYATKOZ�SOKAT

Az akk�d Sargon t�bl�i - amelyek i.e. 2350-b�l sz�rmaznak - meger�s�tik azt a t�nyt, hogy az asztrol�gus papok, el�re jelezt�k a napfogyatkoz�sokat. �rdekes, hogy a holdfogyatkoz�sokr�l t�bb inform�ci�val rendelkeztek. Val�sz�n�, hogy ezeknek az esem�nyeknek nagy jelent�s�get tulajdon�tottak, mivel sz�m�t�saik fok - perc pontoss�g�ak voltak. / Solange de Mailly Nesle : Astrology History , Symbols and Signs /


ASZTROL�GIA AZ AKK�DOKN�L

Az akk�dok Nap Hold �s V�nusz im�d�k voltak. Az akk�dok i.e. 2350-ben megh�d�tott�k a Sum�r birodalmat �s asztrol�giai feljegyz�seiket saj�t nyelv�kre ford�tott�k le. Nap, Hold �s V�nusz im�d�k voltak, de a t�bbi plan�t�t is figyelembe vett�k a Szaturnusszal bez�r�lag.


A NAMMAN BEL: I .E . 2300

Sargon a kor asztrol�giai ismereteit hetven t�bl�ra jegyezte fel. Ut�dai ezt saj�t kutat�saik eredm�nyeivel eg�sz�tett�k ki �s a gy�jtem�ny a Namman Bel n�ven v�lt ismertt�. Seneca szerint ezt a m�vet Berosus ford�totta le g�r�gre.


ASZTROL�GIA BABIL�NI�BAN I .E . 2000 - I .E . 600

I .e . 2000-re a Sum�r birodalom hely�n Babil�ni�t tal�ljuk. A Babilon asztrol�gusok a zodi�kus �s a pontos asztron�miai sz�m�t�sok bevezet�s�vel tov�bbfejlesztett�k az asztrol�gi�t. Err�l Simon & Shuster 1982-ben kiadott Time Tables of History c�m� m�v�ben olvashatunk. A babilon n�p �sszet�tel�t tekintve heterog�n volt, a Tigris �s az Eufr�tesz v�lgy�ben �lt. Az akk�dok lesz�rmazottai voltak, de k�z�tt�k �ltek a hettit�k, az assz�rok, a k�ldeusok , a szk�t�k �s t�bb megh�d�tott, vagy beh�dolt n�p lesz�rmazottai is. A The Random House Encyclopedia azt �ll�tja, hogy a korai babilon asztrol�gia nem k�zvetlen�l szem�lyre sz�l� volt, hanem nagy jelent�s�g� esem�nyekre - mint pl. h�bor�kra, �rvizekre �s �llam�gyekre vonatkozott. A legfontosabb hat�st a fogyatkoz�soknak tulajdon�tott�k, mivel ezek szerint�k az uralkod�juk vonatkoz�s�ban fejtett�k ki hat�sukat. Az Encyclopedia Britannica 1953-as kiad�s�ban az �ll, hogy a babilon papok az asztrol�giai �rtelmez�st olyan szintre fejlesztett�k, amely nem csak az �t plan�t�t /a Merk�rt�l a Szaturnuszig/ vette figyelembe, hanem az ekliptika legjelent�sebb �ll�csillagait is. A rendszer mag�ba foglalta e h�t �gitest f�nysz�gkapcsolatait �pp�gy, mint a legk�l�nlegesebb kozmikus esem�nyeket is. I. e. 540-re sz�letett meg az az elm�let, amely az ekliptik�t 12 egyenl� 30 fokos r�szre osztotta fel.


AZ ASZTROL�GIA ELJUT EGYIPTOMBA �S G�R�GORSZ�GBA: I .e 600

Julia Parker History of Astrology c�m� m�v�ben a k�vetkez�ket �rja: a kaldeusok az asztrol�gi�t Babil�ni�b�l Egyiptomba - de ami tal�n m�g fontosabb - G�r�gorsz�gba vitt�k. Julia Parker szerint az �si egyiptomiak sohasem fejlesztett�k az asztrol�gi�t olyan szintre, mint a Babilonok. Az asztrol�gia G�r�gorsz�gban fejl�d�tt olyan szintre, amit ma mi is ismer�nk. Szem�lyre sz�l� lett �s nagyban hasonl�tott napjaink tradicion�lis horoszk�pj�ra.


AZ ASZTROL�GIA A G�R�G�K UT�N ID�SZ�M�T�SUNKT�L A JELENKORIG

G�r�gorsz�gb�l az asztrol�giai tan�t�sok Nagy S�ndor uralkod�sa idej�n nyugat fel� R�ma ir�ny�ba, keletre, pedig India fel� terjedtek. Ezut�n az arabok is foglalkoztak az asztrol�gi�val, miut�n Eur�p�ban az egyh�z, k�l�nb�z� szankci�kat vezetett be. Eur�p�ban az asztrol�gia a renesz�nsz idej�n vir�gzott ism�t, amikor a tud�sok �jb�l tanulm�nyozt�k a r�gi - els�sorban g�r�g - k�ziratokat �s az �si tanokat. Az�ta az asztrol�gia �tja meglehet�sen viszontags�gos de eg�szen napjainkig fokozatosan fejl�dik. Sok r�gi �ll�t�s m�ra m�r megd�lt, mivel a sz�m�t�g�pek �s a racion�lis k�s�rleti kutat�si m�dszerek �jra �s �jra meghat�rozz�k �s csiszolj�k az asztrol�gi�t minden tudom�nyok sz�l�anyj�t.