Zenei gy�kerek

A rockzene alapvet�en az Amerikai Egyes�lt �llamokban sz�letett, ahol a behurcolt fekete rabszolg�k zen�je a blues keveredett az eur�pai telepesek f�leg country st�lus� zen�j�vel. Mindez r�ad�sul egy technikailag �s t�rsadalmilag rohamosan v�ltoz� k�rnyezetben t�rt�nt.

Blues gy�kerek (az afrikai eredet)

A blues �s a rock kapcsolata

A blues �s a rock 'n' roll k�z�tti kapcsolatot a m�sodik vil�gh�bor� ut�n megjelen� rythm & blues jelentette. (Nem �sszekeverend� a mai �rtelemben vett hip-hop – pop hat�sokat tartalmaz� R&B-vel!) Ebben a st�lusban megmaradt a blues zen�re jellemz� sz�vegvil�g, de ritmusa felgyorsult, dinamik�ja er�teljesebb lett.

Country gy�kerek (a telepesek zen�je)

A country a blueshoz hasonl�an munkadal gy�kerekkel rendelkezik. A k�l�nbs�g mind�ssze annyi, hogy a fekete rabszolg�k helyett az amerikai �ltetv�nyeken dolgoz� telepesek �let�b�l mer�tette t�m�it �s dallamvil�g�t.

A country �s a rock kapcsolata

A country egyik k�s�bbi st�lusa, az �n. rockabilly m�r a rock and roll egyik korai st�lus�nak sz�m�t. F�leg a d�lvid�ki munk�sok zen�je volt, ahol a blueshagyom�nyok is er�sen �ltek, �gy a k�t m�faj kevered�s�b�l egy er�sen ritmusos, git�rral, nagyb�g�vel, dobbal el�adott t�nczene alakult ki.

T�rsadalmi h�tt�r

A II. vil�gh�bor�t k�vet� �vekben az Amerikai Egyes�lt �llamok soha nem l�tott gazdas�gi fejl�d�snek indult. Olyan folyamatok kezd�dtek, mint a kertv�rosiasod�s, az „aut� kultusza”, �j dr�ga divatir�nyzatok indultak h�d�t� �tjukra a tin�dzserek k�r�ben, mind-mind a hirtelen j�tt j�l�tnek k�sz�nhet�en. Ugyanakkor az orsz�gban tov�bbra is megoldatlanok voltak az olyan probl�m�k, mint a rasszizmus, �s a hidegh�bor� s�lya is r�nyomta b�lyeg�t a k�zhangulatra. A fiatalabb gener�ci�k a k�ls� fesz�lts�gek n�veked�s�vel egyre ink�bb elt�volodtak sz�leikt�l, amit a m�dia �s a filmipar is kihaszn�lt saj�t gazdas�gi c�ljai szerint.

Akkoriban rengeteg fiatal �rzett Zapp�hoz hasonl�an. Az esem�nytelen kertv�rosi �let, az unalmas iskol�k, �s a sz�rke, egyforma csal�dok r�nyomt�k b�lyeg�ket a fiatal gener�ci�kra. Az egyetlen v�ltoz�st hossz� id� ut�n a zene jelentette: Kor�bban csak a country, pop, musical volt jelen, azt�n egyszercsak berobbant az ok n�lk�li l�zad�s, a rock 'n' roll szem�ly�ben. Botr�ny, l�zad�s, felfordul�s lettek az �j �let�rz�sek.

A zeneipar sz�let�se

A rock 'n' roll megjelen�se egybeesett az addig egyeduralkod� 78-as fordulatsz�m� lemezeket felv�lt�, 45-�s fordulatsz�m� bakelitek piaci bevezet�s�vel, �s 1954 j�lius�t�l m�r a legt�bb kiad� az �j hanghordoz�n jelentette meg a legfrissebb sl�gereket. Ett�l az �vt�l kezdve a zeneipar bev�tele 5 �v alatt megh�romszoroz�dott, azaz �vi 213 milli� doll�rr�l 603 milli�ra n�tt az Egyes�lt �llamokban. A p�nz szag�t meg�rezve egyre t�bb v�llalkoz� fektette p�nz�t a zenei �gazatba, �s sorra jelentek meg friss felfedezettjeikkel az �jabb �s �jabb producerek is.

A szabad�sz� fiatal – sokszor m�g tin�dzser – dalszerz�k fokozatosan megt�rt�k az addig szinte egyeduralkod� sl�gergy�rt�si mechanizmust: Kor�bban a k�l�nb�z� �gyn�ks�gek �ltal foglalkoztatott szerz�k meg�rt�k a nagy kiad� �ltal ig�nyelt dalokat, majd azt a kiad� �ltal kiv�lasztott �nekessel, muzsikusokkal lemezre vett�k. M�sr�szt megv�ltoztatt�k a nagy lemezc�gek hozz��ll�s�t is: ett�l kezdve �k, az addig figyelembe se vett tin�dzserek dikt�lt�k a divatot, illetve a felt�teleket. A vezet� lemezt�rsas�gok 1956 ut�n gyakorlatilag b�rmilyen dalt hajland�k voltak r�gz�teni b�rkivel, ha a piac ezt �gy k�v�nta, f�ggetlen�l az illet� k�ls� megjelen�s�t�l, – vagy ami kor�bban elk�pzelhetetlen volt – b�rsz�n�t�l vagy nemi identit�s�t�l.

A rockzene, mint m�v�szet fel�ldoz�sa az �zlet olt�r�n az 1960-as �vek eleji producerek – Brian Epstein, Andrew Oldham, Phil Spector �s t�rsaik – megjelen�s�vel v�lt val�s�gg�: ellent�tben a konzervat�v gondolkod�s� c�gvezet�kkel, �k azonnal felismert�k a l�zad�s profitk�pess�g�t. P�nz�ket eleinte lemezboltokba, hangszer�zletekbe fektett�k, klubokat, butikokat nyitottak, majd a zen�szeket is elkezdt�k megk�rny�kezni. A lemezipar ekkor kezdett �vtizedekig tart� sz�rnyal�sba, �s az 1990-es �vek v�g�n m�r k�zel 4 milli�rd lemezt �rt�kes�tettek vil�gszerte, mintegy 45 milli�rd doll�r �rt�kben.

Magyarorsz�gi elterjed�se

A diktat�ra viszonyai k�z�tt a nem volt lehet�s�g a nyugati l�zad� st�lus �tv�tel�re, viszont a hazai rockegy�ttesek – b�r szolidabb form�ban – de szint�n rendszerellenes kritik�t hangoztattak, �gy hamarosan a Hobo Blues Band �s a P. Mobil nemk�v�natoss� v�lt Acz�l Gy�rgy �s t�rsai szem�ben. A korai magyar undergroundban az 1980-as �vek elej�n megjelen� Beatrice egy�ttes ment a legmesszebbre: a disco st�lusb�l �rkezett egy�ttes hamarosan �tvette a punk n�h�ny k�ls�s�g�t �s botr�nyos viselked�s�kkel �s sz�vegeikkel �k v�vt�k ki legjobban az �llamhatalom ellenszenv�t. A Hobo Blues Band, a P. Mobil �s a Beatrice alkotta a „fekete b�r�nyoknak” nevezett csoportot, amely �gysz�lv�n tilt�list�ra ker�lt a K�d�r-korszakban.

A kilencvenes �vekben a nyugati kult�ra befoly�sak�nt sz�mtalan �j v�lfaja jelent meg a rockzen�nek haz�nkban is, ugyanakkor megn�tt az elektronikus zene ir�nti ig�ny is, r�szben egyszer�s�ge, r�szben olcs�s�ga miatt. Azonban az �tmeneti lehanyatl�st ism�t a felt�rekv�s kezdte el jellemezni, �s a hatalmas m�ret� rajong�t�borok mutatj�k azt, hogy az min�s�gi rockzen�re ig�ny van.

A rock zenei st�lusai

A rockzene folyamatos fejl�d�se sor�n t�bb k�l�nb�z� st�lusir�nyzat megjelen�s�t vonta maga ut�n, melyek b�r magukon viselik a rockos gy�kereket, m�gis saj�tos m�faji elemekkel rendelkeznek.

Hard rock

A st�lus saj�tos ismertet�jegyei a torz�tott git�rhangok, �s a kor�bbin�l hangosabb ritmusszekci� (basszusgit�r, dob, ritmusgit�r). Kialakul�s�nak kulcsmozzanata volt az 1960-as �vek els� fel�ben az amerikai rock 'n' roll tal�lkoz�sa a korabeli brit blueszal. A legels� ilyen zen�t j�tsz� egy�ttesek: The Rolling Stones, Yardbirds, The Kinks, The Who �s Cream. Jellemz� volt zen�j�kre a blues-os t�mav�laszt�s, a hangos git�r �s ritmusk�s�ret.

K�s�bb, a 60-as �vek v�g�n olyan egy�ttesek mint a Led Zeppelin �s a Black Sabbath�megk�s�relt�k a korai brit rock st�lust �sszehozni a m�gink�bb git�rorient�ltabb hangszerel�ssel (Jimi Hendrix), ennek legjobb p�ld�ja a Led Zeppelin II (1969) album. Innen eredeztethet� a hard rock igazi kezdete. Harmadik st�lusteremt� hard rock egy�ttes a Deep Purple volt, k�sei albumaik m�r heavy metal elemeket is tartalmaztak.

Metal

• Black metal
• Death metal
• Glam metal
• Heavy metal
• Industrial metal
• Nu metal
• Power metal
• Thrash metal
• Rap metal

Progressz�v rock

A progressz�v rock az 1960-as �vekben alakult ki, de f�nykora legink�bb az 1970-es �vekre tehet�. A kompoz�ci�k t�bbnyire hossz� l�legzet�ek, nem ritka a 20 percet is meghalad� szerzem�ny (pl. Pink Floyd: Echoes, Yes: Close to the Edge). A szerz�k t�m�ikat gyakran t�telekre osztj�k, hasonl�an a klasszikus zenek�ltem�nyekhez. B�r a progressz�v rockot a tudatos t�mafeldolgoz�s, annak apr�l�kos, cizell�lt zenei kifejt�se jellemzi, m�gis, szinte minden lemezen tal�lhatunk egy-egy olyan dalt, amely nem illik bele lemez �sszk�p�be. A progressz�v rock m�vel�inek hangszer haszn�lata is e st�lusra jellemz� jegyeket mutat. Az elektronikus �s akusztikus hangszerek (szintetiz�tor, orgona, zongora, fuvola) mellett, a zenekarok vok�lis st�lusa is saj�tos. A progressz�v rock el�ad�it nem k�tik meg olyan zenei konvenci�k, mint a szokv�nyos 4/4-es ritmus k�pletek, vagy az egy zenesz�m – egy hangnem vil�ga. Egy zenei gondolat megval�s�t�s�hoz �pp�gy hozz� tartozik a v�ltoz� ritmusk�p, a dinamikusan v�ltoz� temp�, mint a hangnemek k�z�tti virtu�z �tj�r�s alkalmaz�sa �s az extr�m sz�les dinamikatartom�ny kihaszn�l�sa. A progressz�v rock legjobb k�pvisel�ire a virtuoz�t�s, hangszer�k (hangszereik) professzion�lis haszn�lata a jellemz�. Az el�ad�ik, zeneszerz�ik k�z�tt nem ritka a magas szint� zenei el�k�pzetts�g� m�v�sz. E megszerzett k�pess�geket – t�bbek k�z�tt – szimfonikus jelleg� m�veikben �rhetj�k tetten. J� p�lda erre az Emerson, Lake & Palmer Works Vol 1. c�m� gy�jtem�ny�n a Piano Concerto No. 1 szerzem�ny.

Punk rock

A Punk rock egy rendszerellenes rock zenei mozgalom, amely 1974-1975 t�j�n indult el (hab�r �tmeneti form�i m�r �vekkel kor�bban is l�teztek), olyan zenekarok �ltal, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Damned �s a The Clash. A fogalom haszn�lhat� azokra a zenei sz�nterekre is, amelyek ugyan k�s�bb jelentek meg, de hasonl� alapvet� jellemz�kkel rendelkeznek, mint az els� gener�ci�s „punk”, azonban gyakran t�vesen utalnak vele egy�b zenekarokra is, a „viselked�s”, ill. a „fiatalkori agresszi�” fogalm�n kereszt�l. A fogalmat gyakran haszn�lj�k a zenei mozgalomhoz kapcsol�d� divatir�nyzattal, ideol�gi�val �s szubkult�r�val vagy ak�r a tiszteletlen („csin�ld magad”) hozz��ll�ssal kapcsolatban is.

Jazzrock

A jazzrockot gyakran hozz�k �sszef�gg�sbe a progressz�v rockkal, hiszen mindkett� az eur�pai klasszikus zen�b�l �s a dzsesszb�l gy�keredzik. A st�lus rendszerint p�rg�sebb, �lettel telibb a prog rockn�l. Leegyszer�s�tve arr�l van sz�, hogy a rockzen�re jellemz� hangszerekkel �s dallamvil�ggal j�tszanak olyan dzsesszen�t, ami m�g bel�l k�pes maradni a rock keretein. Egy m�sik megk�zel�t�s szerint a jazzrock val�di rockzene, melyhez k�l�nb�z� – a st�lust�l „idegen” hangszerekkel (pl.: szaxofon, von�sok, vagy k�l�nf�le f�v�s hangszerek) – hangszerek alkalmaz�s�val egy sokkal instrument�lisabb, teltebb hangz�st tesznek hozz�.

A jazz-rock kapcsolat�b�l kialakult st�lust gyakran „jazz fusion”-k�nt, vagy csak fusion-k�nt emlegetik, ez megnevez�s azonban jelentheti a dzsessz �sszefon�d�s�t b�rmilyen m�s k�nny�zenei st�lussal is, p�ld�ul pop, folk, reggae, funk, metal, R&B, hip-hop, vagy ak�r elektronikus zene is.

Kevered�se m�s m�fajokkal

A hatvanas �vek v�g�n a rockel�ad�k visszany�ltak a klasszikus zenei st�lusokhoz �s el�ad�sform�khoz, �s ezeket saj�t zenei hangz�sukkal vegy�tett�k, �gy sz�lettek p�ld�ul a rockoper�k.

Rockopera

A rockopera kifejez�s nem teljesen fedi a val�s�got, mivel az ilyen n�ven eml�tett lemezeknek nem sok k�z�k van a klasszikus �rtelemben vett oper�hoz, mint sz�nh�zi�m�fajhoz. Rockopera alatt olyan lemezeket vagy dalciklusokat �rt�nk, melyek egy bizonyos t�m�t dolgoznak fel, vagy a sz�npadi m�h�z hasonl�an egy t�rt�netet mes�lnek el. Ismertebb rockoper�k p�ld�ul a The Who Tommy illetve Quadrophenia c. lemezei, illetve a Pink Floyd The Wall c. munk�ja.

Rockmusical

A rocmusical olyan sz�npadi m�faj, mely el�ad�sa sor�n rockos st�luselemeket tartalmaz. A sz�nh�zi el�ad�sok sor�n �ltal�ban n�lk�l�zni kell a rockzene fontos velej�r�i k�z�l a hanger�t, �s maga az el�ad�s sem lehet egy koncerthez hasonl�an dinamikus, de az ilyen m�vek rendez�inek megvannak a m�dszereik a probl�ma kiker�l�s�re. A rockmusicalek �ltal�ban sz�npadi m�k�nt l�tnak hamarabb napvil�got �s a zenei album csak a m� sikere ut�n jelenik meg. Ezen is l�tszik, hogy els�sorban nem a zeneboltokba sz�nt alkot�sokr�l van sz�. Az els� ilyen musicalek megjelen�se az 1960-as �vekre tehet� (ekkor jelent meg a Hair �s a J�zus Krisztus szuperszt�r), de a m�faj vir�gkora a k�s�bbi �vtizedekre tehet�.

Rockorat�rium

L�nyeg�ben rockopera, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy az elmes�lt t�rt�net nem bomlik szerepl�kre, nincsenek benne dial�gusok. A dalok elbesz�l� form�ban adj�k �t a t�rt�netet a n�z�k�z�ns�gnek. Bizonyos esetekben ahol az el�rni k�v�nt hangulat ezt megk�veteli, a zen�szek helyett teljes k�rust, vagy nagyzenekart is alkalmazhatnak.

Rockkabar�

A rockkabar� l�nyeg�ben egy kabar�, ahol a zen�t az egyes jelenetek al�fest�r�re haszn�lj�k. Illetve a zene n�z�pontj�b�l az egyes sz�mok k�z�tt �tvezet�st k�peznek a humoros jelenetek, dial�gusok. A st�lus az Egyes�lt �llamokban �s Nagy Britanni�ban volt a legn�pszer�bb (l�sd: Monty Python), haz�nkban a L'art pour l'art T�rsulat volt a m�faj els� k�pvisel�je.