
A biolgia ( a grg bios - 'l' s logos - 'tudomny' szavakbl) a termszettudomny egyik ga, mely az llnyek eredetnek, leszrmazsi kapcsolatainak, testfelptssnek, mkdsnek, s a krnyezettel val kapcsolatnak megismersvel foglalkozik. A biolgusok az let legklnbzbb szervezdsi szintjeit (pl. gnek, sejtek, soksejt egyedek, populcik, fajok, trsulsok, bioszfra) tanulmnyozzk.
A biolgia szt elszr Michael Christoph Hanov nmet filozfus hasznlta 1766-ban egyik knyve cmben. A mai rtelemben egymstl fggetlenl vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben s Jean Baptiste Antoine Pierre Monet, Lamarck lovagja szintn 1802-ben. Treviranus knyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur”) mr cmvel jelzi a mai rtelmt. |