A popzene manaps�g az egyik leggyakrabban haszn�lt �sszefoglal� kifejez�s a k�nny�zene, illetve a sz�rakoztat� zene modern st�lusir�nyzataira. Nem tartozik a fogalma al�:

• A dzsessz, de a hat�rter�leten a jazz-rock (pl. Herbie Hancock) igen;
• A n�pzene, de a folknak nevezett ir�nyzat (pl. Joan Baez, Bob Dylan korai sz�mai) igen;
• A blues, de bizonyos ir�nyzatai (pl. R & B) igen;
• A klasszikus zene �tdolgoz�sa �ltal�ban (pl. Swingle Singers), de bizonyos feldolgoz�sok (pl. Bart�k B�la Allegro barbaro c�m� m�ve vagy Muszorgszkij Egy ki�ll�t�s k�pei c�m� ciklusa az Emerson, Lake and Palmer el�ad�s�ban (Pictures at an Exhibition), vagy ak�r Johann Sebastian Bach m�veinek elemei a Procol Harum vagy az Ekseption el�ad�s�ban) igen.

A popzene kialakul�sa Amerik�ban

A popzene a 20. sz�zad �tvenes �veiben, a rock and roll kialakul�s�val az Egyes�lt �llamokban l�trej�v� sz�rakoztat�ipari �g, a popkult�ra r�sze �s paradox m�don annak l�trehoz�ja. �jdons�g, hogy a gy�rt�s, a terjeszt�s, az elad�s szakasz�ban egyar�nt minden addigin�l tudatosabban sz�mol a lehets�ges c�lcsoport(ok) gyorsan v�ltoz� ig�nyeivel, mi t�bb, igyekszik form�lni azt. A popzene a fiatalokat is komoly szok�sokkal rendelkez�, addig nem l�tott keresletet gener�l� fogyaszt�knak tekintette, �talak�tva ezzel az addig csak feln�ttekre alapozott sz�rakoztat�ipart. A kifejez�s utal a populuxe-ra is, amely az Amerikai Egyes�lt �llamokban az 1950-es �vek elej�t�l az 1960-as �vek elej�ig vezet� st�lusir�nyzat volt �s amely az ipari formatervez�s �s az ergon�mia eredm�nyeinek elterjeszt�s�vel el�rhet� �ron, korszer� �rukhoz k�v�nta juttatni a kisembert is.

A m�szaki fejl�d�s �s a popzene globaliz�ci�ja

A 20. sz�zadban folyamatos volt a fejl�d�s a hangr�gz�t�s ter�n. A hanglemez, a fonogr�f megjelen�se �s elterjed�se a r�di� korszak�ban m�r a t�vollev� el�ad� zen�j�nek hat�rokon t�li terjeszt�s�t is lehet�v� tette. A hanglemezek fejl�d�se lehet�v� tette, hogy 3-4 perc helyett ak�r m�sf�l �rai zenei anyagot is r�gz�tsenek. A magnetofon volt az els� eszk�z, amely lehet�v� tette a r�di�ban elhangzott zene m�sol�s�t, a hanglemez megv�s�rl�sa n�lk�l (ezt a kazett�s magnetofon m�g praktikusabb� tette). A televizi�z�s is seg�tette a zene terjed�s�t. Mindez az 1950-es �vek v�g�re a zene globaliz�ci�j�hoz vezetett, vagyis az �jonnan alkotott zenesz�mok szinte azonnal el�rhet�v� v�ltak a vil�g nagy r�sz�ben.

A popzene �s a klasszikus zene

A felsorolt m�szaki v�vm�nyok a klasszikus zene (komolyzene) terjed�se sz�m�ra ugyan�gy kedvez�ek voltak, mint a sz�rakoztat� c�l� zene sz�m�ra. A nagyk�z�ns�g azonban a sz�rakoztat� zen�t sz�lesebb k�rben ig�nyelte �s a marketing is ezt a zen�t c�lozta meg.

A popzene a vasf�gg�ny korszak�ban

A jaltai vil�grend Eur�p�ban mind jobban sz�tv�laszotta az orsz�gok fejl�d�s�t. A v�zolt m�szaki lehet�s�gek az Elb�t�l keletre csak az 1950-es �vek v�g�t�l javultak. A b�k�s egym�s mellett �l�s meghirdet�se – b�r orsz�gonk�nt k�l�nb�z� m�rt�kben – teret engedett a "nyugati" zen�nek az �llamszocializmus orsz�gaiban is. A "tiltjuk" kateg�ri�b�l lassank�nt "t�rj�k" kateg�ria lett Magyarorsz�gon is. 1956 ut�n a Szabad Eur�pa R�di� keletre ir�nyul� ad�saib�l �s a luxemburgi r�di� ad�saib�l egyre t�bb akkori popzen�t lehetett megismerni, b�r az ad�sokat m�szaki eszk�z�kkel zavart�k. Ez sok�ig lehetetlenn� tette a j� min�s�g� magn�felv�telek k�sz�t�s�t. Jellemz�, hogy a Magyar R�di�nak az 1960-as �vekben megind�tott ad�sa, Komj�ti Gy�rgy m�sora, a "Magn�sok, figyelem" c�met viselte. Az 1960-as �vek elej�nek bizonyos fok� enyh�l�se k�zepette a vasf�gg�ny m�g�tt is megalakultak �s egyre n�pszer�bbekk� v�ltak a popegy�ttesek. A klasszikusok k�z� tartoznak az Ill�s egy�ttes, a Metro egy�ttes �s az Omega egy�ttes, amelyet jellemz� m�don nyugati koncertjeiken Omega Red Star n�ven hirdettek.