A hip-hop egy zenei m�faj, �s egy mozgalom is egyben, ami az Egyes�l �llamokb�l, Bronxb�l indult.

A Hip-Hop h�rom elemb�l �ll: az egyik a rappel�s, a m�sik a graffiti a 3. pedig Break .A rap az utcai zene melyet r�gen csak freestyle-ban �nekeltek tob funky album mixel�s�vel sokan azt hiszik hogy a DJ-z�s a Hip-Hop hoz tartozik pedig a diszk� st�lushoz tartozik, a grafiti utca m�v�szet (festm�nyek) melyek a band�k ter�leteinek jelz�s�re lettek k�sz�tve ahol megtal�lhat� egy gang grafitije azaz � ter�let�k,a break az utcai t�ncm�v�szete. Az Egyes�lt �llamokban alakult ki az 1970-es �vek k�zep�n hivatalosan 1973-ban, az 1980-as �vekt�l pedig a modern popkult�ra sz�mottev� r�sz�v� v�lt. K�vet�i f�k�nt afro-amerikaiak �s latinok voltak.

Jellemz�, hogy a hip-hop zene egy vagy t�bb rappert tartalmaz, akik saj�t t�rt�neteiket mes�lik r�mbe szedve, �l�nk ritmusban �s h�tt�rzen�re. A rap �s a hip-hop k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy az ut�bbi sokkal dallamosabb, �s lehet r� t�ncolni is - breakelni.

A hip-hop gy�kerei

A hip-hop gy�kerei a nyugat-afrikai �s afro-amerikai zen�re vezethet�k vissza.

A hip hop zene f� t�rt�nelmi kora az �gynevezett "Old school" kor 1970-1985 k�z�tt. Ezut�n k�vetkezett az �gynevezett aranykora a hip-hop zen�nek 1985-1995 k�z�tt. Ami mag�ba foglalta a Keleti part �s Nyugati part zen�it. �s ezeket tov�bb vitte a modern korba. Itt ink�bb a Nyugati parti zene volt a domin�nsabb, �gy kialakult az �gynevezett Gengszter Rap, G-funk. 1993 ut�n megjelent az �gynevezett kem�ny hip-hop (hardcore).

Bronxban az el�z� nyugodt �vekhez k�pest fordulat �llt be 1929-ben. Ennek a tet�z�se az 1970-es �vekben t�rt�nt meg. A beruh�z�sok k�vetkezm�nyek�nt a fels�bb r�tegek elk�lt�ztek, az ott marad� alacsonyabb r�tegeknek viszont egyre nehezebb lett a sora. Sz�mos munkahely megsz�nt, a fiatalok k�z�tt is hatalmas volt a munkan�lk�lis�g ar�nya. Az elhagyatott h�zakban drogf�gg�k �s fiatalokb�l �ll� band�k t�lt�tt�k el napjaikat. A band�k nagy gondot jelentettek, ugyanis ezek m�r nem „csak” az iskolaker�l�, csavarg� fiatalokb�l �lltak. Val�s vesz�lyt jelentettek. Ezekben a neh�z id�kben indult h�d�t� �tj�ra a hip-hop. Az emberek kezdt�k megel�gelni a folytonos bandah�bor�kat, a kil�t�stalan �letet, �s valami �jban pr�b�ltak �rtelmet, �nkifejez�st keresni.

Az els�k

A hip-hop megalakul�s�nak d�tuma 1973, ha egy�ltal�n lehet ilyet mondani egy zenei ir�nyzattal kapcsolatban. Itt h�rom fontos nevet kell megeml�teni. �k voltak az �tt�r�k: Afrika Bambaata, Kool Herc �s Grandmaster Flash.

Kool Herc, azaz Clive Campbell Jamaic�ban sz�letett, majd m�r gyerekk�nt New Yorkba, Bronxba k�lt�z�tt a csal�d. Zenei p�lyafut�sa sor�n sz�mos tehets�ggel dolgozott (DJ AJ, DJ Timmy Tim, DJ Clark Kent), �k voltak a Herculoids.

Bambaata szint�n Bronxban n�tt fel. �rdekes m�don a nev�t �s az �letkor�t nem lehet tudni. Fontos szerepe volt, ugyanis g�tat akart szabni a bandah�bor�knak. Jelszavai a b�ke �s a szeretet voltak. Mindenkit szeretettel v�rt a rendezv�nyein, akik alkalmazkodtak ehhez az attit�dh�z. Nev�hez f�z�dik tov�bb� a hip-hop kit�r�se, �s sz�lesebb k�rben val� elterjed�se Bronxon k�v�l is.

A barbadosi sz�rmaz�s�, de New Yorkban sz�letett Flash alap�totta a Flash and the Three MCs, majd a Furious Four �s v�g�l a Furious Five band�kat.

Az 1990-es �vekben a Keleti Part Gengszter repperei szembeker�ltek a Nyugati Partiakkal. Ez vezetett Tupac Shakur �s Notorious B.I.G. hal�l�hoz 1996-ban es 1997-ben.

A magyar hip-hop

Tal�n meglep�, de els� sorban Feny� Mikl�s nev�t kell megeml�ten�nk, ha a magyar hip-hop gy�kereihez akarunk visszany�lni. Neki k�sz�nhet�, hogy haz�nkban megjelent a break. Ugyanis minden a break-korszakkal kezd�d�tt. Egy N�metorsz�gban tett l�togat�sa alkalm�val l�tta el�sz�r Feny� a „furcs�n” mozg� fiatalokat. De nem csak ez ragadta mag�val, hanem az ehhez t�rsul� zenei ir�nyzat is. Olyannyira, hogy itthon st�di�ba vonult, hogy egy olyan albumot k�sz�tsen, melyben felhaszn�lja az �j tapasztalatokat. A m�di�ban is terjesztette az �j ir�nyzatot. Break-klubbokat alap�tott, versenyeket, melyek sor�n felt�ntek olyan csapatok, mint a Turbo Break Company vagy a Harlem Company.

A zenei �letben is m�rf�ldk� volt a rendszerv�lt�s. Sokkal k�nnyebb� v�lt hozz�jutni a k�lf�ldi zen�khez, videoklippekhez.

Ehhez az id�szakhoz k�thet� els� hatalmas siker� banda, a Geszti P�ter vezette Rap�l�k volt. Csavaros r�meikre ma is rengetegen eml�keznek.

Hip-hop divat

Az Adidas �s a Nike mell� az 1970-1980-as �vekben megalakultak sportruh�zati �s divat m�rk�k, mint p�ld�ul a Fila, a Pony vagy a Kangol, �s �sszekapcsol�dtak az �ppen felemelked� hip hop ir�nyzatokkal.

Az 1980-as �vek hip hop ikonjai, mint Run-DMC es LL Cool J b�r�nyb�r vagy b�r bomber dzsekit, vagy �l�nk sz�n� nevekkel ell�tott meleg�t�t, Clarks cip�t, Dr Martens bakancsot �s edz�cip�t (f�k�nt Adidas) viseltek. Kurtis Blow volt az, aki k�zkedveltt� tette az arany nyakl�nc viselet�t a korai 1980-as �vekben. K�zkedvelt kieg�sz�t�k voltak a nagy napszem�vegek (Cazals vagy Gazelles), Kangol sapkak, "d�gc�dul�k", n�vvel ell�tott �vek es k�l�nb�z� gy�r�k. A vastag �s neh�z arany �kszerek is szint�n k�zkedveltek voltak az 1980-as �vekben. �ltal�ban a f�rfiak vastag, neh�z arany nyakl�ncot, a h�lgyek pedig nagy arany f�lbeval�kat viseltek. Kurtis Blow �s Big Daddy Kane tett�k k�zkedveltt� az arany �kszerek visel�s�t.

A korai 1990-es �vekben el�ad�k, mint The Fresh Prince, Kid'n Play �s Left Eye (TLC) k�zkedveltt� tett�k a baseball sapk�t �l�nk, gyakran neon sz�nekben. Kris Kross elkezdte a ruh�j�t ford�tva viselni. Az 1991-es Chanel �szi kollekci�j�n is �szrevehet�ek a hip-hop jegyei. Ma a hip-hop kedvel�i b� cuccokat viselnek. Sokan hordanak fullcap-et �s a gazdagabb rapperek bling-bling(nagy, csillog�)�kszereket is szoktak viselni.