A reggae zene �shaz�ja Jamaica. Itt fejl�d�tt ki ez k�l�nleges, soksz�n� �s valamennyi k�nny�zenei ir�nyzatot megihlet� zene st�lus. Mint l�tni fogjuk, rengeteg v�ltoz�son ment kereszt�l ezen f�l�vsz�zad alatt. De hogy jobban meg�rts�k, kezdj�k a legelej�n.

Mint sok helyen, Jamaic�ban is a n�pzene nagy hat�ssal volt a k�nny�zene kialakul�s�ra. Legink�bb a gyarmatos�t�s alatt kialak�tott �ltetv�nyeken dolgoz�k afrikai eredet� dalai, de a vall�sos ihlet�s� zen�k is, mint pl. a Pocomania egyh�z �nekei, tettek szert n�pszer�s�gre. Ezekb�l alakult ki a mento zene, melyet sokan csak jamaicai calypso-k�nt emlegetnek. Ez volt az els� zenei ir�nyzat melyekb�l hangfelv�telek k�sz�ltek az 50-es �vek elej�n. Az afro-kubai zen�k, mint pl. a rumba, bolero �s a mambo is nyomot hagytak a jamaicai zen�n, de legink�bb az amerikai rhythm and blues ritmus�ra hangol�dtak r� a jamaicaiak.

Az 50-es �vek k�zep�n, amikor a technika m�r el�rt egy kezdetleges szintet, megjelentek az els� sound system-ek, amik helyettes�tett�k az �l� zenekarokat. Ezek nem voltak m�sok, mint nagy hangfalakkal �s er�s�t�kkel ell�tott lemezj�tsz�k, melyeket el�sz�r csak b�ltermekben �ll�tottak fel, majd pedig teheraut�k plat�j�ra elhelyezve, �n. mobil diszk�v� alakultak �t. Jamaic�ban a mai napig ez a legkedveltebb form�ja a zene �lvezet�nek. Miut�n egy j� p�r ilyen sound system j�rta Kingstont (Jamaica f�v�ros�t) �s k�rny�k�t, nagy rivaliz�l�s kezd�d�tt, hogy ki j�tsza a men�bb zen�ket �s ki tud nagyobb k�z�ns�get gy�jteni. A legismertebbek tal�n a Tom the Great Sebastian, a Sir Coxsone's Downbeat (Clement Seymour Dodd tulajdona), a Trojan (Duke Reid tulajdona) �s a Giant (Vincent "King" Edwards tulajdona) voltak. A sound system �zemeltet�k (selector-ok) mindig a leg�jabb lemezeket szerezt�k be Amerik�b�l. Sokszor lekapart�k a lemez c�mk�j�t, hogy a riv�lis sound system-ek k�mjei ne tudj�k kifigyelni, hogy �k milyen zen�kkel rendelkeznek.

De sajnos a rhythm and blues kett�v�lt: soul-ra �s rock and roll-ra, �s ezek m�r nem voltak n�pszer�ek Jamaic�ban, �gy gyorsan elkezdtek saj�t maguk gy�rtani hasonl� zen�t. Egy ideig k�vett�k az amerikai sablont, de azt�n hamar kialakult az egy�ni hangz�s, az er�s ritmus git�r zakatol� hangz�s�nak �s a l�bdob hangs�ly�nak a harmadik �temre helyez�s�nek k�sz�nhet�en. Ez lett a ska, ami hivatalosan 1961-t�l 1967-ig volt a meghat�roz� zenei st�lus Jamaic�ban. A fentebb eml�tett sound system tulajdonosokb�l lettek az els� ska producerek, akik olyan nagyszer� el�ad�kat r�gz�tettek lemezre, mint pl. Delroy Wilson, Jiving Juniors, Alton Ellis, Lord Creator �s Prince Buster. Ez a zenei ir�nyzat el�rte Angli�t is, a vil�gh�r� "My Boy Lollipop" sz�mmal Millie Small el�ad�s�ban. A 70-es �vek v�g�n egy�bk�nt egy �j mozgalomnak (a 2 Tone-nak) k�sz�nhet�en �jra felfedezt�k a ska zen�t, melynek legismertebb alakjai a m�ig is m�k�d� Madness �s Specials egy�ttesek. De visszat�rve Jamaic�ba, a 60-as �vek egyik meghat�roz� ska zenekara a Skatalites volt, ami az Alpha School �rvah�z n�vend�keib�l alakult. Az �ket nevel� ap�c�k az elej�n rossz szemmel n�zt�k a fiatalok t�rekv�s�t, de az elismer�st k�vet�en a Skatalites lett a legjobb rekl�m az �rvah�zuk sz�m�ra. A Skatalites tagjai rendk�v�l k�pzett jazz zen�szekb�l �llt, k�zt�k: Roland Alphonso, Tommy McCook, Don Drummond, Lloyd Brevett, Jah Jerry, Ernest Ranglin �s Jackie Mittoo. Sajnos k�z�l�k m�r t�bben elt�voztak t�l�nk, de �j form�ci�ban m�g ma is koncerteznek vil�gszerte. Teh�t a legt�bb st�di�ban �k szolg�ltatt�k a h�tt�rzen�t az �nekesek sz�m�ra.

1966 k�r�l a ska-t felv�ltotta a kicsit lassabb ritmus� rocksteady, melyet a finoman kidolgozott basszusgit�r futamok jellemeznek. A ska vad ritmusa lelassult egy kellemes, f�lbem�sz� dallamokkal f�szerezett zen�re. Legel�sz�r Duke Reid Treasure Isle nev� st�di�j�ban k�sz�ltek ilyen felv�telek. K�zt�k voltak Alton Ellis, a Paragons, a Melodians �s Joya Landis sl�gerei. M�s producerek, mint pl. Coxsone Dodd, Sonia Pottinger �s Prince Buster is kifejlesztett�k az egy�ni hangz�s� rocksteady-jeiket.

De 1968 volt az az �v, amikor a hosszabb �let� reggae bej�tt a k�pbe. Igaz, hogy a jamaicai zene �sszefoglal� neve a REGGAE, de azon bel�l ki kell emelni ezt a st�lust, mely mer�ben k�l�nb�zik a t�bbit�l. Az els� felv�telek k�z�tt volt Larry & Alvin "Nanny Goat" c. sz�ma, illetve a Beltones "No More Heataches" c. sl�gere. A reggae abban k�l�nb�zik a rocksteady-t�l, hogy sokkal finomabbak benne a hangz�sok, �s az eg�sz zene a dob �s a basszus git�r alapj�ra t�maszkodik. A ritmus lass�t�sa tal�n annak is k�sz�nhet� volt, hogy az �nekesek �s a zen�szek nagy sz�mban t�rtek �t a rastafarianizmusra, melynek egyik l�nyeges sarokpontja a medit�ci� (reasoning), amit a ganja �s a lass� l�ktet�s� reggae zene hivatott seg�teni. A reggae zene kit�rt Jamaic�b�l. El�sz�r Angli�ba �rt el a kiv�ndorolt jamaicai kol�ni�nak k�sz�nhet�en. �gy a 70-es �vek legelej�n m�r az angolok is hallgathatt�k �l�ben Desmond Dekker-t �s Jimmy Cliff-et, t�bbek k�z�tt. Szint�n egy angol �riembernek k�sz�nhet� az, hogy a reggae zene nemcsak Jamaic�ban �s Angli�ban lett n�pszer�, hanem az eg�sz vil�gon. � nem m�s, mint Chris Blackwell, az Island Records alap�t�ja, aki legel�sz�r Bob Marley �s a Wailers csapatot el�legezte meg bizalm�val �s adta ki els� lemez�ket 1973 tavasz�n, aminek felv�teleit 4000 fontb�l kellett megoldaniuk. Abban az id�ben sokak szerint a reggae zene kezdetleges volt, �s nem l�tt�k annak az es�ly�t, hogy b�rmely reggae zenekar nagysz�m� rajong�t�borra tudna szert tenni Jamaic�n k�v�l. Ennek ellenkez�je bizonyosodott be Bob Marley �s a Wailers-szel, Burning Spear-rel, Third World-del �s az els� Grammy d�j nyertes Black Uhuru-val. A 70-es �vek v�g�re a reggae vil�gszerte elismert k�nny�zenei m�faj lett. Id�k�zben k�l�nb�z� "alt�pusai" alakultak ki, mint pl. skank, dub, rockers, steppers, lovers rock �s a dancehall.

Ezek k�z�l tal�n a dub a leg�rdekesebb. Ez a reggae fajta a st�di�k kever�pultjain sz�letett meg. El�sz�r csak instrument�lis zenek�nt (version), ami azt jelentette, hogy egy eredeti reggae zen�r�l a vok�lt elt�vol�tott�k, majd pedig k�l�nb�z� visszhang effektekkel megsp�kelve �s �jra keverve az eg�sz sz�mot k�sz�tettek egy �j mixet. Ezt a technik�t el�sz�r King Tubby alkalmazta, majd pedig Lee Perry. Ma m�r nem csak st�di�ban �ll�tj�k el� a dub-ot, hanem zenekarok �l�ben is j�tsz�k. Tal�n a legjobb p�lda az erre specializ�l�dott Dub Syndicate, akinek alap�t� tagja Adrian Sherwood is a jamaicai nagyokt�l tanulta meg a fort�lyokat.

1981-ben bek�vetkezett egy nagy trag�dia a reggae zene t�rt�net�ben. Az addigi reggae zene koron�zatlan kir�lya, Bob Marley r�kban meghalt. A gy�sz ut�n mindenki tal�lgatta, hogy vajon ki m�lt� arra, hogy a hely�t elfoglalja, de a mai napig nem �rt nyom�ba senki. Minden esetre Bob Marley sikereit megk�zel�tette Peter Tosh (ex-Wailers), Dennis Brown, Gregory Isaacs �s a k�t afrikai reggae szt�r Lucky Dube �s Alpha Blondy. A Bob Marley-t k�s�r� zenekar, a Wailers Band pedig a mai napig is j�rja a vil�got (egy �j �nekessel) �s h�rdeti a reggae "ig�j�t".

A reggae zen�b�l kialakult m�sik �rdekes zenei st�lus a dancehall, mely legink�bb a sound system lemezlovasainak sz�vegel�s�re (deejaying) �p�l. A 70-es �vekben Big Youth, U Roy �s I Roy vitte a p�lm�t ebben a m�fajban. Egy�bk�nt ebb�l alakult ki a 80-as �vek elej�n Amerik�ban a rap. Majd j�tt a fiatalabb, energikusabb gener�ci�, k�zt�k General Echo, Barrington Levy �s a vil�gszerte k�zkedvelt Yellowman.

1985-ben Prince (majd k�s�bb King) Jammy st�di�j�ban az egyik billenty�s zen�sz a Casio szintetiz�tor�n j�tszadozva felfedezett egy j�pofa, el�re bet�pl�lt ritmust. Egy kicsit felgyors�tva azt, Wayne Smith egyb�l r� is �nekelte az "Under Me Sleng Teng" c. sz�mot. Ezt kislemezen kiadva a reggae zene ism�t forradalmas�tva lett, megjelent a digit�lis alap� reggae. T�bb se kellett, p�r h�napon bel�l legal�bb 200 k�l�nb�z� dal sz�letett ugyanerre a ritmusra. Ez jelentette a fejl�d�st a dancehall ir�nyzat sz�m�ra is. A deejay t�rsadalom �tlovagolt a digit�lis technik�ra. Ma m�r nem ismeretlen Shabba Ranks, Beenie Man, Bounty Killer �s Buju Banton neve sem, hiszen �k lettek a dancehall raggamuffin vil�gszt�rjai. Ma m�r nagyon neh�z, szinte lehetetlen k�vetni a kislemezek kiad�sait, hiszen naponta t�bb tucat �j dal sz�letik a jamaicai st�di�kban, sokszor ugyanarra a ritmusra t�bb el�ad� is fel�nekel egy saj�t dalt. Ma a dancehall zene h�d�t jamaic�ban, ami nem csak a raggamuffin-t, de a digit�lis alap� lovers rock-ot �s reggae-t is mag�ba foglalja. Az igazi roots reggae sem mer�lt feled�sbe, hiszen m�g sokan, mint pl. Burning Spear, Israel Vibration �s a Culture is meg�rvendezteti k�z�ns�g�t egy-egy �j lemezzel.

Angli�ban Jah Shaka �s Mad Professor �ld�sos tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�en a dub zene h�d�tott nagy k�z�ns�get. De a fiatalok �gy gondolt�k, hogy a techno zene alapjaival �sszekeverve eg�sz j� buliz�s zen�ket lehet kihozni. �gy sz�letett meg a jungle �s a drum and bass. De ezek m�r egy kicsit t�volabb �llnak a reggae zene gy�kereit�l.

Ma m�r neh�z meghat�rozni, hogy mi a reggae zene... Rengeteg ir�nyzata van �s ugyanakkor sz�mtalan zenei st�lussal �tv�zik. De ha igazi, autentikus reggae-t keres�nk, akkor mindig is vissza kell ny�lni a gy�kerekhez. Vagyis csak eredeti jamaicai el�ad�kat kell keresn�nk, mert csak ott lehet felfedezni, hogy mit�l reggae a reggae. Sajnos a m�dia hatalma nagy �s akarva-akaratlanul r�t�zi egyes popzen�kre a reggae c�met. �ppen ez�rt j�rjunk nyitott szemmel �s ne engedj�k f�lre vezetni magunkat. A hat�rvonal nagyj�b�l a UB40 egy�ttesn�l h�zhat� meg. E f�l�tt minden reggae, s alatta csak gyenge ut�nzatok �s pr�b�lkoz�sok vannak.

Ma m�r a vil�g sok orsz�g�ban alakultak �s rem�lhet�leg m�g alakulnak reggae zen�t j�tsz� zenekarok. Haz�nkban a legismertebb ebben a m�fajban a Lad�nybene 27, akik t�bb mint 19 �ves m�ltra tekintenek vissza. �k is v�gig j�rt�k a reggae zene iskol�it a ska-t�l kezdve a raggamuffin-ig. V�lem�nyem szerint �rdemes �ket hallgatni! Az �jabb gener�ci�k is igyekeznek felz�rk�zni az �lvonalhoz. Rem�lj�k min�l el�bb �s min�l sikeresebben.

�s hogy ne ess�nk t�ved�sbe a reggae zene nem csak Bob Marley-b�l �ll. Rengeteg j� reggae el�ad� �s zenekar l�tezett �s l�tezik, akikt�l �rdemes beszerezni lemezeket. Aki kezd� ebben a t�m�ban, azoknak aj�nlom hogy nagyobb reggae kiad�k, mint pl. az Island/Mango, RAS �s Heartbeat �ltal kiadott v�logat�sokkal kezdj�k, �s abb�l kiindulva, mindenki a maga �zl�s�nek megfelel� el�ad�t�l v�s�roljon lemezt.

M�g annyit elmondan�k, hogy Jamaic�ban a reggae zene nem a nagylemez kiad�sokon alapszik. Ann�l ink�bb a nap, mint nap megjelen� t�bb tucat kislemez hat�rozza meg a zenei izl�st. Hiszen a frissen kiadott kislemez azonnal hallhat� a r�di�kban �s este a sound systemek lemezj�tsz�in. Teh�t sokszor olyan ritka �s �rt�kes felv�telek vannak forgalomban, melyek nagylemezeken szinte soha nem is jelennek meg. T�bb reggae el�ad� szinte csak kislemezen jelenik meg. De mivel az eur�pai �s amerikai lemezv�s�rl�si kult�ra a nagylemezekre hagyatkozik, n�ha kiadnak egy-egy teljes lemezt, melyre �jabb dalok k�z�tt a nagyobb sl�gerek is felker�lnek.