Irodalom óra 2008/2009-es tanév
2008.09.14. 18:01
(Zsolti az első padsorban ülve feszíti a bicepszét a Tanárnőnek)
Szasza: Tessék megfogni, milyen kemény!
Tanárnő: Nem merem, mert feljelent.
Tanárnő: Fiúk, ti egyre hülyébbek vagytok. Azt hittem, hogy innen már csak felfelé van, de nem! Van ennél mélyebb is... és ez a lányos vigyor...
(a Tanárnő Hubit felszólította, hogy válaszoljon a kérdésére, de nem ment neki)
Hubi: Láttam a Tanárnőn, hogy nem teljes az öröm.
(Tanárnő a könyvből olvas)
Tanárnő olvas: "A végzetszerűségből kiderül, hogy (felnéz a könyvből) ... egyforma a pulcsitok??
Tanárnő: Mit jelent az, hogy "Te orcádra ütök" András? 
Tanárnő: Ez ma nem megy nekem.
Evi: Sikerülni fog Tanárnő, én érzem!
Hubi: A Tanárnő legurított valamit még óra előtt?
Tanárnő: "Sose kaptam, el hát sose vehettem."
András: Egy kis szifilisz.
Zsolti: Ady már Lédával volt, amikor Hubi még az apjában lengett.
... a férfi reménytelenül mindent elpusztít...
Hubi: A nő meg mindent örököl.
(Ady nemi életének nehézségeinek egyszerű összefoglalása Hubitól)
Hubi: Görbe ágyúval nem lehet lőni.
András (az impresszionizmusról): ... szerettek belőve képeket festeni.
Tanárnő: Hubi, mit tudsz erről a kötelező olvasmányról?
Hubi: Az az igazság, hogy elkezdtem olvasni, de annyira nem tetszett, hogy inkább abbahagytam.
Tanárnő: A novella csattanós...
Hubi: Ez olyan csattanós könyv (jó hangosan becsukja a könyvet)
Tanárnő: Azt az 1-est könnyebb kijavítani. Mindig ezt mondják, de nem tudom miért. Biztos azért, mert olyan jól hangzik.
Tanárnő: Valakinek rémlik valami a balladáról?
András: Két l-lel kell írni.
|