██�A spanyol nyelv hivatalos st�tusszal rendelkezik (Mexik�ban „de facto”)

██�A spanyol nem hivatalos nyelv, de a lakoss�g legal�bb 25%-a haszn�lja (USA

██�A spanyol nem hivatalos nyelv, de a lakoss�g 10–20%-a haszn�lja (USA)

██�A spanyol nem hivatalos nyelv, de a lakoss�g 5–10%-a haszn�lja (USA)

██�A spanyol hivatalosan nem elismert, de vannak besz�l�i, bele�rtve a kreol v�ltozatait is.

�

A spanyol vagy kaszt�liai nyelv (spanyolul�lengua espa�ola/castellana vagy�idioma espa�ol/castellano) az indoeur�pai nyelvcsal�d it�liai �g�n az �jlatin nyelvek nyugati, k�zelebbr�l ib�riai csoportj�ba tartozik. A legt�bb anyanyelvi besz�l�vel rendelkez� �jlatin nyelv, az �sszes nyelv k�z�l pedig – k�l�nb�z� becsl�sek alapj�n – az els� �t k�z�tt szerepel a vil�gon (r�szletesen l�sd a vonatkoz� szakaszt). A spanyol nyelv� irodalom szint�n r�sze a nyugati m�velts�gnek, �s ez�rt, tov�bb� az amerikai f�ldr�sz gazdas�gi jelent�s�ge miatt sokan tanulj�k ezt a nyelvet.

A spanyol nyelv a r�mai Hisp�nia �szaki k�z�ps� ter�letein besz�lt latin nyelvj�r�sok folytat�sa. A k�z�pkori h�d�t�sokkal Amerik�ban is elterjedt, s�t, Afrik�ban �s �zsi�ban is fellelhet�ek anyanyelvi besz�l�k. A nyelv �s a n�p neve (espa�ol, spanyol) – a provansz�lon kereszt�l – a k�z�pkori latin HISPANI�LUS (sz� szerint: ’kis hisp�niai’) sz�b�l sz�rmazik. A spanyol kev�sb� t�volodott el a latint�l, mint a francia, a k�l�nbs�g ink�bb az olasz�hoz hasonl�; ugyanakkor m�ssalhangz�rendszer�ben, a t�bbi �jlatin nyelvhez k�pest kialak�tott n�h�ny egyedi, �j�t� von�st.