forr�s: doksi.hu

Hogyan �rjunk m�elemz�st?

A m�elemz�s l�nyeg�ben a m� pr�b�ja, vagyis egyfajta �rt� anal�zis, mely a m� �rt�k�nek vagy �rt�ktelens�g�nek bizony�t�s�t szolg�lja. Ugyan�gy pr�b�ja azonban az elemz�nek is: vizsg�zik a kritikus vagy a teoretikus, esetleg egy-egy te�ria, pontosan itt, a szembes�t�sn�l, az alkalmaz�sn�l. A kritikus pr�b�ra teszi a m�vet, a m� pedig a kritikust.

Sokf�lek�pen elemezhet�nk egy m�vet, m�gis valamennyi m�elemz� elj�r�s - ha k�l�nb�z� �ton is -, egy c�l fel� halad: a m�alkot�s t�rv�nyeinek felkeres�se, felt�r�sa fel�, s kiemelt szempontok szerint jelent�s tapasztalati forr�snak, pr�b�nak tekintik konkr�t m�alkot�sok konkr�t elemz�seit. Az anal�zis valamennyi fajt�j�ra vonatkozik az, hogy annyiban helyes, amennyiben k�pes a v�lasztott m�h�z hasonlatoss� v�lni, illetve eszk�zeit, alapelveit, l�p�seit ahhoz szabni. Kiindul�pontunk teh�t: minden m�elemz�s k�t�tts�ge az, hogy alkalmazkodnia kell t�rgy�nak, anyag�nak, vagyis a m�alkot�snak a t�rv�nyeihez.

�

Mikor m�elemz�st �runk, vegy�k figyelembe a k�vetkez� formalit�sokat:

Az elemz�st bekezd�sekre kell tagolni, emellett betartani a h�rmas egys�get: a bekezd�st �ltal�ban t�telmondattal kell kezdeni, amely mag�ban foglalja a bekezd�sekben t�rgyalt t�ma eg�sz�t. A t�telmondat kifejt�s�b�l �ll a bekezd�s tartalma. Egy bekezd�s �ltal�ban 5-8 �sszetett mondatb�l �ll, a bekezd�s lez�r�sa pedig utal� mondattal t�rt�nik, aminek feladata az �tvezet�s a k�vetkez� bekezd�shez, tartva ezzel az elemz�s g�rd�l�kenys�g�t �s logikai menet�t.

• Bevezet�s: feladata nem az �letrajz, hanem a k�lt� p�ly�j�nak �ltal�nos bevezet�se, k�lt�szet�nek vil�girodalmi elhelyez�se. A st�lust�rt�neti behat�rol�s probl�m�s lehet, ha egy k�lt�t neh�z korst�lushoz k�tni, ez esetben azonban jelezni kell, hogy az elemz� felismerte a probl�m�t. A bevezet�s �ltal�ban egy bekezd�sb�l �ll.

• T�rgyal�s: t�bb bekezd�sre �rdemes tagolni. Itt a m� konkr�t elemz�se a feladat, ez�rt �rdemes id�zetekkel al�t�masztani a saj�t gondolatainkat minden olyan helyen, ahol v�leked�s�nk nem a m� teljes eg�sz�re, hanem egy konkr�t egys�gre, p�ld�ul versszakra vagy bekezd�sre, esetleg fejezetre vonatkozik.

• Befejez�s: egyfajta �sszegz�st �rdemes �rni mind az elemzett m�, mind a k�lt�, mind pedig saj�t vizsg�l�d�sunk v�gszavak�nt. A befejez�s - a bekezd�shez hasonl�an - �ltal�ban egyetlen bekezd�sb�l �ll, s fontos c�lja, hogy megnyugtassa az olvas�t. Nem szabad, hogy az elemz�s�nket tanulm�nyoz�k �gy �rezz�k, hogy lez�ratlan, konkl�zi�t n�lk�l�z� elemz�st kellett olvasniuk.

Egy m� elemz�s�nek tal�n egyik legfontosabb mozzanata a st�luselemz�s, melyen kereszt�l szinte az eg�sz m�r�l �that� k�pet kaphatunk. A st�luselemz�s valamely �r�sm� k�ls�, formai, mindenekel�tt nyelvi-stilisztikai saj�toss�gainak vizsg�lata. E vizsg�lat sor�n nem szakadhatunk el a sz�veg alkot�j�nak egy�nis�g�t�l sem, s�t esetenk�nt tekintettel kell lenn�nk a szerz� �ltal "els�k�nt c�lba vett" olvas� "ig�nyszintj�re" is. A stilisztikai vizsg�lat mindig csak a nyelvi analiz�l�st jelenti, ez�rt csak kieg�sz�t� r�sze lehet a komplex elemz�snek.

�

Az elemz�s f�bb fajt�i a k�vetkez�k:

• A generikus elemz�s a m�vek vizsg�lat�hoz figyelembe veszi az alkot� szem�lyis�g�t, ismereteit �s �letk�r�lm�nyeit, a m� keletkez�si adatait, az alkot�s t�rsadalmi �s t�rt�nelmi meghat�rozotts�g�t. �rdemes ezt a m�dszert haszn�lni, ha b�s�ges adat �ll a rendelkez�s�nkre, viszont �gyelj�nk arra, hogy a stilisztikai szempontokt�l ne t�volodhatunk el t�lzottan.

• A szubjekt�v elemz�s, melynek sor�n saj�t k�zvetett, k�zvetlen tapasztalatainkon kereszt�l elemz�nk egy m�vet. Csak akkor szabad egy m�vet ily m�don elemezn�nk, ha van kialakult eszt�tikai �s stilisztikai vil�gk�p�nk �s ismeret�nk.

• A pszichol�giai elemz�s sor�n azt figyelj�k meg, hogy milyen �lm�nyeket v�lt ki benn�nk a m�, m�sr�szt azokat a lelki folyamatokat kell elemezn�nk, amelyek v�lhet�en a m� saj�toss�gait l�trehozt�k. Itt r�szben a szerz�, r�szben a szerepl�k pszich�j�re gyakorolt hat�sokat vizsg�ljuk.

• A strukturalista elemz�s a sz�veget olyan z�rt rendszerk�nt kezeli, amelynek az elemei egym�st�l is �s a rendszer eg�sz�t�l is egyszerre meghat�rozottak. Ez a z�rt strukt�ra r�tegekb�l �ll, �gy vizsg�lhatjuk ezek hierarchikus szerkesztetts�g�t, illetve line�ris fel�p�tetts�g�t is. A legkisebb vizsg�land� elem a k�zl�segys�g: a szintagm�t�l a mondatig terjed� kifejez�si egys�g. Szintagma: sz�szerkezet; k�t vagy t�bb morf�m�nak, sz�alaknak jelent�sbeli �s/vagy nyelvtani kapcsolata a sz�vegben.

• V�g�l az informatikai elemz�s, mely a kommunik�ci�elm�letnek megfelel�en �zenetnek tekinti a m�t, ez�rt megfejt�s�hez tudnunk kell, hogy milyen a viszonya a jelrendszerhez. A m�dszer alkalmaz�s�hoz j�l kell ismern�nk ezeket a jelrendszereket, de azokat k�l�n�sen, amelyeket a szerz� haszn�lt. A neh�zs�get a kett� t�vols�g�nak �thidal�sa okozza. Leegyszer�s�tve ez azt jelenti, hogy az alkot� a m� eg�sz�vel vagy r�sz�vel jelezni k�v�n valamit sz�munkra, ami a val�s�gban, a sz�veg sz� szerinti �rtelmez�s�vel esetleg nem ismerhet� fel. P�ld�ul, ha a szerz� egy k�rh�z betegeinek jellem�t, betegs�g�k okait �s t�neteit mutatja be, lehets�ges, hogy val�j�ban egy korszak t�rsadalm�nak tipikus jellemrajz�t mutatja be sz�munkra.

A novella- �s a reg�nyelemz�s szempontjai:

1. A m� keletkez�si k�r�lm�nyei �s h�ttere

2. A c�m elemz�se

3. A t�ma kibont�sa, teh�t nem a cselekm�ny elmond�sa, hanem a m� tartalm�nak k�rd�sk�re, a mondanival� kifejt�se

4. Szerkezeti k�p

5. Jellemek, jellem�br�zol�s, rendszerek, m�dszerek

6. Konfliktusok

7. A m� eszmei mondanival�ja, eszmeis�ge

8. Nyelv �s st�lus

9. A m� helye a szerz� munk�ss�g�ban, az irodalomban

10. Reg�ny- �s novellat�pusokba val� besorol�s

11. Egy�b: helysz�n, id�, tov�bbi saj�toss�gok

Reg�nyek elemz�s�n�l �rdemes figyelembe venni az �r� �let�t, h�tha ennek ismeret�ben vagyunk csak k�pesek meg�rteni egy-egy mozzanatot a m�ben. Legyenek �that�bb ismereteink a reg�ny keletkez�s�nek k�r�lm�ny�r�l, illetve a k�lt� �let�nek e korszak�r�l is - megk�nny�tve dolgunkat az elemz�s elk�sz�t�se sor�n.

�

A dr�maelemz�s szempontjai:

1. A m� keletkez�s�nek t�rt�nelmi, t�rsadalmi, �letrajzi h�ttere

2. A c�m �rtelmez�se

3. A t�ma megnevez�se �s kibont�sa (mir�l sz�l, nagyvonalakban)

4. A dr�ma szerkezete (expoz�ci�, konfliktus, dr�mai harc, tet�pont, megold�s); felvon�sok

5. M�faji jegyek (trag�dia, kom�dia, tragikom�dia)

6. A jellemek �s azok rendszere

7. Konfliktusok (kapcsolatban a dr�ma szerkezet�vel)

8. Nyelvezet, dial�gusok �s monol�gok

9. A korst�lus jegyei

10. A m� eszmeis�ge �s mondanival�ja; jelent�sr�tegei

11. A m� helye az �r� munk�ss�g�ban �s az irodalomban

A verselemz�s szempontjai:

1. A m� keletkez�si k�r�lm�nyei

2. A c�m �rtelmez�se

3. A vershelyzet �rtelmez�se (a k�lt� meghat�rozza saj�t helyzet�t vagy a vers keletkez�si k�r�lm�nyeit)

4. M�faj, m�faji saj�toss�gok

5. A m� szerkezeti fel�p�t�se

6. A vers k�prendszere

7. A m� alapgondolata, a kifejezett �rzelem

8. A k�ltem�ny hangulata, hangneme

9. A m� nyelvi kifejez�eszk�zei (hangok, sz�haszn�lat, sz�szerkezetek, sz�alkot�s, mondatszerkeszt�s)

10. Stilisztikai form�k, eszk�z�k
    • sz�k�pek: metafor�k, szineszt�zia, hasonlat
    • alakzatok: p�rhuzam, ellent�t, ism�tl�s
    • r�mek, alliter�ci�k

11. Versforma, versritmus

12. A korst�lus, a st�lusir�nyzat, illetve ezok jegyei

13. A m� kapcsol�d�si pontjai, hasonl�s�gok m�s versekkel

14. A vers helye, szerepe a k�lt� munk�ss�g�ban

15. Egy�b szempontok, a saj�t v�lem�nyt�kiv�ve

Versek elemz�s�n�l a k�vetkez�kre figyelj�nk:

• Nem a tartalom le�r�sa a feladat, hanem a vers �rtelmez�se: ritmikailag �s tartalmilag, ha megt�rik a ritmus, van-e benne tartalmi t�r�s is?

• A vers m�faji besorol�sa, tartalomhoz val� viszony�nak vizsg�lata.

• A vers, a k�lt� k�lt�szet�n bel�l hova sorolhat�?

• A versel�sn�l fontos az �sszevet�s: ki alkotott m�g hasonl� m�veket a magyar- illetve a vil�girodalomban?

• C�m �s tartalom viszonya: a c�m �rtelmez�se nyelvtani szempontok alapj�n.

• St�luskorszakok a versben: melyik st�luskorszak alkot�ihoz sorolhat� az adott szerz�? Hogyan jelenik meg ez az adott m�ben?

• Vizualit�s �s hanghat�sok a k�ltem�nyben: milyen sz�nekkel dolgozik a k�lt�? Van ennek jelent�s�ge a tartalom szempontj�b�l?

• K�lt�i eszk�z�k keres�se: alliter�ci�k, hasonlatok, megszem�lyes�t�s, metafora, ellentmond�s keres�se.

• Versszakok, szakaszok egym�shoz val� viszonya.

• Szem�lyes v�lem�ny a versr�l: irodalmi st�lusban, indokl�ssal, szem�lyes �lm�nnyel kieg�sz�tve.

• A vers kulcsszavainak, kulcsmondatainak felismer�se, id�zete.

Elterjedt irodalmi m�fajok:

• Ballada: dr�mai fesz�lts�g�, szaggatott menet�, r�vid, rendszerint tragikus t�rgy� verses kisepikai m�faj, p�rbesz�des, l�rai elemekkel

• Dal: egynem� �rzelmet kifejez� r�vid l�rai m�faj, eredetileg dallammal egy�tt keletkezett

• Ecloga: g�r�g eredet� m�faj, eredetileg p�rbesz�des p�sztork�ltem�ny, k�s�bb gondolatok, �rz�sek szembes�t�s�re alkalmazott forma, melyben a p�sztori elemek �tvitt �rtelm�ek

• El�gia: g�r�g eredet� m�faj, eredetileg disztichonokban �rt hosszabb k�ltem�ny, l�rai �s epikai elemekkel, t�m�ja v�ltoz�. K�s�bb: l�rai m�faj, els�sorban el�gikus hangnem jellemzi

• �letk�p: a mindennapi �let valamely jellemz� jelenet�t �br�zol� kisebb pr�zai vagy verses m�

• Epigramma:� g�r�g eredet� m�faj, 1 fontos gondolat r�vid, rendszerint csattan�val v�gz�d� megfogalmaz�sa. Eredetileg: disztichonban �rott felirat, f�k�nt s�rfelirat

• Eposz: verses nagyepikai forma

• Himnusz: l�rai m�faj, valamely istens�ghez k�ny�rg�, magasztal� k�ltem�ny, az istens�g tetteir�l sz�l� epikus elemekkel

• Idill: �kor eredet� m�faj, egyszer� emberek, f�k�nt p�sztorok �let�t mutatja be eszm�ny�tett m�don

• Novella: pr�zai kisepikai m�faj (elbesz�l�s)

• �da: fens�ges t�rgyr�l sz�l�, emelkedett hang�, �nnepi �rz�seket, magasztos gondolatokat kifejez� l�rai m�faj. Gyakran megszem�lyes�tett fogalomhoz vagy kiemelked� szem�lyhez sz�l

• Par�dia: valamilyen irodalmi m� vagy m�faj g�nyos ut�nzata, mely az eredeti jellegzetess�geit, modoross�gait t�lozza el

• P�ld�zat: erk�lcsi c�lzat� jelk�pes tan�t� elbesz�l�s

• Reg�ny: pr�zai nagyepikai m�faj. Antik el�zm�nyek ut�n a renesz�nsz irodalomban bontakozik ki, �s az eposzt felv�ltva, az �jkori irodalom reprezentat�v m�faj�v� v�lik. Sok m�faji v�ltozata van

• Rom�nc: a ballad�n�l der�sebb hangulat� kisebb elbesz�l� k�ltem�ny / reg�nyt�pus / reg�nyes sz�nm�

• Zsolt�r: �sz�vets�gi vall�sos �nek, himnusz.